Ismerős érzés! Én is ritkán tudok együtt lenni a külföldön élő, 5 éves unokámmal, de mindig elkápráztat a "beszélőkéjével":-)
Dehogy szomorkodunk, hiszen bőbeszédű unokánk / bár sűrűn sajnos nem találkozunk / mindíg meglep valami új tulajdonságával amit mi örömmel veszünk, mellette nem lehet unatkozni!!!
Ne szomorkodj! A lényeg, hogy jól éreztétek magatokat az unokával!:)