Pont fennakadt!!:)

Én ilyenkor forgok az ágyikómban!!!



Ágikám!!

Remélem jobb már!:))

Azénuramésparancsolóm a múlt héten szenvedett a füle

miatt - aludni is alig tudott. Pedig ő csak usziban volt...

Örülök, hogy már jobb!

Igen, negyed hatkor már az asztalnál ültek és reggelizek. Mindig kitaláltam valamit, hogy kedvük legyen menni, mert télen még sötét volt. A mi láb nyomunk volt először a hóban ezt nagyon imádták.

Aranyos vagy, hogy érdeklődsz már nem sapizok idebent.

Csak néha szúr már, ezt már kilehet bírni..

Elhiszem, hogy nehéz volt! Szegény gyerekeknek is jó korán

kellett kelni!

Régen én is hajnali 2-3 óráig olvastam...ma már örülök, ha

egy filmet ki tudok várni, de az első reklámblokknál be is

alszom rendesen! Mióta itt vagyok (indafotó), nem tévézek

annyit - ez érdekesebb és szórakoztatóbb - és tovább fent

tudok maradni. Azért ha tudok, délután becsusszantok

egy órácska pihit...

Füled hogy van?

Tudom nehéz, de meglehet szokni. Én négy éven keresztül indultam a gyerekekkel az oviba és bölcsibe fél hatkor, hogy hatra odaérjünk és még át is tudjam öltöztetni őket és a buszt is elérjem ami kicsit távolabbról indult negyed hétkor. Fél hétre jártam engedménnyel hat helyett. Akkor még tekintettel voltak erre is.

Abban az időben mondták rám a súlyom miatt, hogy kétszer kell rám nézni, hogy egyszer észre vegyenek. Rengeteget futottam. /Már szó sincsen ilyesmiről nálam:)))

Igen! De már megszoktam...(vagy mégsem?)

Ilyen korán indulsz reggel? Én is fenn akadnék :(