Köszönöm. ...és külön öröm számomra, hogy vannak még, kik nem csak a látványpékség előtt legyeskednek, s Uram bocsá' még gondolataik is vannak...

az őszi köntösbe öltözött természet és a vén bejárati ajtó találkozása szomorkásra hangol..., de a kandikáló napfény mégis erőt ad a fotódnak...

ütős, fölöttébb kifejező..., persze ha úgy nézi más is, mint én...

újabb grat adonath, tetszenek a képeid... :)