Nekünk is most ez az első! A nővérem Nádudvaron él, nagyon hasonlítunk egymásra, ezért mikor haza megyek engem megismernek róla, -meg főleg ha mellette vagyok-, én meg csak szégyenkezem, hogy fogalmam sincs kivel beszélek.

Ezt a nővérem soha nem értette meg, azt hiszi csak megjátszom magam. Már nem is nagyon kérdezem, hogy ki volt ez. Ő soha nem élt máshol csak otthon, ezért fel nem tudja mérni mit felejt az ember, ha elköltözik.

1961 rég volt. Akkor jöttem ide..

Talán nem is fogtok mindenkit megismerni. Mi az 5 éves érettségi találkozó után 20 évet vártunk, mire összejöttünk. Bizony volt gondunk egymás felismerésével. Most már nem annyira változunk, no meg évente találkozunk.



Általános iskolai találkozónk nem is volt soha....

Mi is éppen ma beszéltük a férjemmel, hogy még nem nagyon volt szél mentes napunk a tavaszon sem, de a nyár is valószínüleg ilyen marad.

A megfázás ilyenkor kemény dolog, nagyon nehéz belőle kilábalni.

Akkor már megvolt az ötven éves találkozójuk.

Biztosan sok mesélni valója lesz..

18-án én is megyek az ötven évesre. Nagyon furcsa lesz olyanokkal találkozni akit 50 éve nem láttam.

Ott is? Itt három napja ki sem jutunk belőle. Ma megkérdezte egy itt üdülő házaspár tőlem a játszótéren, hogy itt mindig fúj-e a szél?



Az volt a válaszom, hogy elég sokat, de ez már nekünk is sok. Lehet, hogy kicsit meg is fáztam, ami nem jó, hisz holnap délelőtt érkezik Jutka.

Igen Tacsi, most jutott eszembe, hogy még nem kötöttem fel száradni. Ott maradt a lóccán. A férjem sem szólt, biztosan nem volt utban neki. Ma még nem nagyon voltam kint. Tegnap huzatot kaptam és most olyan szél volt, hogy ki sem mentem.

Most meg amolyan kis szőröskata:)))))