Öröm és bánat együtt járnak. Helyes édesanyád az unokákkal. Jó nézegetni ezeket a régi fotókat, sok emlék eszébe jut az embernek. Hapci, Hófehérke és a többi kishajó, mi is sokat utaztunk vele. lányaimnak nagyon tetszett. Na meg az önkiszolgáló étterem, ami a Postás üdülőnél volt. Nem is tudom megvan-e még. 100 Ft-ért/fő komplett ebédet ettünk, desszert is benne volt!!!

Engem is kellemes emlékek fűznek a Római parthoz. 1976. augusztusában öt boldog napot töltöttem az OTP hétvégi pihenőházában Édesanyámmal és kisfiammal. Abban az évben halt meg Édesapám, és semmiképpen nem szerettem volna otthon hagyni Édesanyámat és ezt találtam ki. Naponta bejártunk a Hapci hajóval a végállomásig, onnan a húgomhoz, akinek kisbabája született, 5 nappal édesapám halála előtt. Szegény húgom még a temetésre sem tudott eljönni, és a kisfiának örülni a bánat miatt.

Nos, az egész napot együtt töltöttük, kijártunk az Asztalos János parkba sétálgatni, ejtőzni, örülni a kisbabának és megpróbálni megvigasztalódni. Sok fotót készítettem ott..... Pld.: http://indafoto.hu/tacsifoto/image/6508095-b4ae0d28/360949 A képen Édesanyám, a fiam, a keresztlányom és a keresztfiam....

Sajnos már sok csónakház nincs is meg, vagy átalakították vendéglőnek. A boldog békeidők még a 80-as években is kitartottak. Mi nyáron itt nyaraltunk, Római fürdőn volt a Május 1. Ruhagyár üdülője, édesanyám ott dolgozott. Helyben lehetett főzni, teljes felszerelés volt a konyhában. Jutányos áron vehettük igénybe a szobákat. Nagyszerű volt. Duna parton nyugodtan lehetett sétálni, parton heverészni. Nem úgy mint most, a sok vendéglőtől, na meg a lakótelepről ide látogató emberektől alig lehet mozdulni!

...lehet, hogy mégsem jók, mert fejre álltak:-)

..és ebben a fejre állt világban üresek a Római parti csónakházak, ahol a boldog időkben tízezrek töltötték önfeledten az idejüket:

http://www.youtube.com/watch?v=Tpxh0hjhE9w

Ez jó!