Számomra csak ez az egy egyensúlyozó madár adatott, amikor utam arra vezetett.....de azonnal előkaptam a felszerelésem:-)

Anno bérházban laktam.. a ház előtt 3 ilyen fa volt.. jó nagyok.. februárban a fenyőrigók lepték el az ágakat, és a bogyókat eszegették.. csodás látvány volt.. hatalmas rajokban repkedtek fától fáig.. csipegetni..

Pedig gyakorta azt teszem!

fejjel azéért ne menj a falnak

Csak figyelmesen!.... mert nálam mindig nagy a fejetlenség.:-)

nagyon cseles mert vagy 5 percig néztem mire megtaláltam a fejét :))

Mária:...azért rágódik rajta a galamb, mert jóóóó:-))

A kis buta, ha a szárnyával leverné, nem kellene a magasban egyensúlyoznia:-))

jóóóó!!!!

És kiterjesztette szárnyait.... :))

Szegény majd' leesett egyensúlyozás közben:-))

Klassz pillanat. :)

Nekem beszélsz a szagok kódolásáról, aki tömegközlekedéssel jár!....még mindig az orrjáratomban érzem a buszok, illetve emberek nyári szagát:-((...nem beszélve a rendszerváltozás idején megjelent és azóta sokszorosára gyarapodott savanyú szagú utasokról, akiknek telente a járművek adják az otthon melegét....

A madárcseresznye... Hajdanában..., de még most is, ha tehetem, eszegetem a magját. Tudjátok, h. a legmélyebben, legtartósabban kódolt emlékek a szag és íz emlékei? A fészek "szaga".... ( Meg a Forsyte Saga...)