Tudod anna, ilyenkor én azt mondom, csinálja, aki jobban tudja.
Ez volt az első alkalom, hogy színessé tették vele a versenyt! ...de sajnos a szél kibabrált a szervezőkkel, rossz hírüket keltette. De csak itt a budai parton, hiszen a víz felé fújt az észak-nyugati szél :-((
Köszönöm itt is a gratulációt Bence nevében.
Ez a piros, fehér, zöld színű pohár nagyon jó ötlet volt!
Hermi: Én a Kapu-ból indulok el és ott a bal alsó sarokban látom honnan ered, ha rámutatok a cikk címére. A Duna pesti oldalán nem volt ezzel baj, hiszen a viharos szél nem a víz felé fújta a poharakat.
anna!
Egyáltalán nem sértő, amit írtál, mert ilyen hosszú távon és hosszú ideig tartó futás alatt feltétlen szükség van folyadékpótlásra.
Csak a képet nézve nekem az jutott eszembe, hogy ez a sok műanyag pohár rettentő balesetveszélyes lehet.
Remélhetőleg nem történt senkinek baja.
Az, hogy a szél százfelé fújta a poharakat a legnagyobb figyelem mellett is, nem csoda.
Anna: A riposztot én sem azért olvastam, mert hiányzott az Árpi, a Startlapon akadtam rá a cikkek címe között, hát elolvastam. Sajnos nem írják ki a címek között, hogy melyik milyen oldalra mutat... Végül is a háborgásból kitűnik, hogy a legnagyobb baj a szél volt...
Somogyi Erzsébet: Sértő szándék nélkül mondom, rosszul gondolod. Ők nem fotózgatni indultak egy ebéd utáni könnyű sétára egy flaska vízzel. Hanem 21 kilométer futnak másfél-két óra alatt, amikor sok italt kell magukhoz venni a kiszáradás ellen, és szőlőcukrot, banánt az eléhezés ellen. Így is útközben számtalan esetben volt mentős beavatkozás, melyeket régebben megörökítettem, de ma már inkább csak a Duna-parti dekoltázzsal teszem ezt. Sok éve kísérem a futókat, van ismeretem róla.
Hermi: A Habony művek riposztját nem olvasom! ...de a többi lap is felkapott egy nőci fészbukos írását, melynek rövid idő alatt 1.400 megosztása lett. Inkább futott volna a nőci, ne az ész osztotta volna...
A majdnem 30 ezer ember olyan sűrű sorokban, oszlopokban futott, hogy volt idő, amikor a víz szélén töltöttem 1 órát, nem tudtam átvergődni rajtuk. Egyszerre érkeztek a frissítő állomáshoz, egyszerre dobták el az 1-2-3, (ki mennyi vizet ivott) poharat. Nincs harmincezer ember, hogy 1-1 állomáson ezt összeszedje, még szél nélkül is....és az állomásokból 8 darab van a 21 kilométeren.
A takarítás folyamatos volt, mint mindig. Amint elvonult a menet, a záróbusz után fél órával már megindult a tiszta aszfalton az autókázás. Pedig nemcsak poharakat, hanem asztalokat, sok-sok tárgyat kellett kocsira pakolniuk....az egész csak vihar egy pohár vízben!
Bizony Karolina! 70-80 km-es szél fújt, ami a kikészített teli vizes poharakat és sok mást is vitt a Dunába. Ez ellen nem lehetett tenni. A Szabadság-hídról engem is leküldött a rendőr, nehogy belefújjon a szél a Dunába. Aztán megegyeztünk, hogy leülök a szélére.
Biztosan találnak a szervezők majd valamilyen megoldást erre is, mert most nagyon rosszul jött ki a városvédő futás, pedig nagyon jó kezdeményezés!!
Kíváncsi leszek, hallom-e, hogy erre is úsztak műanyagpoharak?
Ha igen és nem hallottak erről a történetről, igencsak csodálkozhattak.
Azt nem értem, miért nem lehetett magukkal vinni egy kis üveg vizet.
Vagy rosszul gondolom?
Karolina: így is lett!
http://ripost.hu/cikk-teleszortak-muanyag-poharral-a-dunat-a-varosvedo-futok