Anna: Még nem száradt meg a lakk...:)
Elég szomorú, hogy megszabadítottak Benneteket tőlük, akárcsak lányomat egy gyönyörű karkötőtől, amit anyósomtól örökölt.
Sajna fénykép nem volt róla.
Erzsébet: Képzeld, nekem még egyáltalán nem volt lánc a nyakamban!
Már gyűrűnk sincs, amióta egy betörés során megszabadítottak tőlük. Ugyanis munkánk miatt egyikünk sem viselte, jól elvolt a szekrényben egy ideig...
Hermi: manikűrösnél jártál?
anna!
Van,aki még láncot sem tud felrakni, legfeljebb a nyakába.
Anna: Az utóbbi időben főleg foggal...
Hermi: De gondolom a címedhez foggal-körömmel ragaszkodsz...
Erzsébet: A baj az, hogy szinte semmihez sem értek, ami a kézimunkáról szól. Párom végez minden ilyen munkát.
Nem volt az szerelés, csak a láncot kellett visszarakni, de legalább jó maszatos lettem.
Hmmm.... Már csak a címem jó, minden más odavan...:-)
Várom a kerékpárszerviz utáni képeidet is!
Akkor Te aztán mindenhez kell, hogy értsél, még a kerékpár szereléshez is, hogy le ne maradj a fontos eseményekről.
Nekem pedig milyen jó, itt kényelmesen élvezhetem, mindazt, amit Te megörökítesz.
....mint ahogy Erzsike is!
Képzeljétek, valami nagy hajós kavalkád volt a Dunán a futást követően. A dunai hajók mindegyikét felvezette egy katonai hajó és az Európa. Óriási látvány volt...
...csak amint Dél felé haladtak én a pesti oldalon ezerrel tekertem szembeszéllel, alig értem utol az elejét. Közben elváltottam magam, a hátsó kis fogaskerékről leesett a lánc....csupa olaj lettem mire visszaraktam...kéztisztítás, majd fotózás, így aztán sok mindenről lemaradtam :-( Majd lesznek arról is fotók azért.
Hermi: Jó című vagy!!!
Vagy holtak versenye.
Mondhatnám: holtverseny...