anna én vittem volna az enyémet és odaadtam volna a csemetének.

Ez eszedbe sem jutott?

:-DDD Él még a szolidaritás!!:-DD

Hermi: Nem fogalmaztam szabatosan ;)

A lakóhelyünkön esett az eső egy napja, de a hegyen hó formájában hullott. Ezért is indultunk el hógolyózni, fotózni. Valóban nemigen használom esőben a gépet, mert akkor sötét van, színtelen, szagtalan minden kép.

Kesztyű is van, otthon a fiúka lakásában, nálunk nincs rendszeresítve, így aztán szolidaritásból én sem vittem az enyémet. Rövidesen lesz róla fénykép, csak légy résen! :-D

Bocs, kesztyűtök nincs? Vagy nem volt, aki figyelmeztessen benneteket rá, hogy mikor kell használni?? Mert ugye esőben te nem fotózol, kifogás ez sem lehet:-))

Köszi! Mindeközben volt 2 unokás nap is, amikor a városban eső esett, mi pedig a baromi hidegben kesztyű nélkül fagyasztottuk a kezünket...

Anna:-) Azt hiszem, van mit behoznod!:-)) Már hiányoltunk:-)

Hermi: Közben a színhiányt is pótoltam, bár akkor még nem olvastam az írásod.Szorgalmasan pótoltam a válaszok elmaradását.

Somogyi Erzsébet: Nálam fordított a helyzet. Amíg dolgoztam, utáltam a teleket, nyugdíjasként nem zavar. Legfeljebb szöges gumit teszek a biciklimre, hogy ne csússzon.

Anna: :-) Nem is a fotós és onokája szomorúságára gondoltam, hanem a színek hiánya miatti érzésre:)

Hermi: Szomorúnak látszik, pedig onokámmal vidáman baktattunk a friss hóban.

Somogyi Erzsébet: Inkább ködös, mint művészi.

Nagy Karolina: Ahhhh, összetévesztesz a szürke nagy fülűvel.

Csupán a magányos fára voltam kíváncsi, még zöldül-e?

:-(( Így igaz...:-(

Jó lenne minél kevesebb szobafogság!

Megértelek Erzsike, a tél nekem is csak a meleg szobából csodálva, illetve fotókon szép, de ha csúszik az út, akkor szobafogság...

Van igazságod Hermi.

Lehet, hogy az fogott meg benne, hogy kedvenceim a téli fotók és festmények annak ellenére, hogy a telet egyáltalán nem szeretem.

Egy idő óta különösen nem.

Igazad van Erzsike, művészi, bár kissé szomorú fotó.

anna, már már művészi fotó.