Megható fotó. Köszönöm Anna.
Drága tacsifotó, nyugodj békében!
Nagyon megható és egyben szomorú ez a fotó.
Rolling: Imre átment egy általam nem ismert fktómegosztóra, ahol a napi nézettsége tízezer felett van. Nem tudom melyik oldal, de számára megfelelő, mert sokat fotóz és egyszerre mindig sokat is fölt fel...
Sajnos ,Hegyaljai Imrét sem érem el tavaly óta.Egyik oldalra sem tölt.Valaki tud többet?
Nyugodj békében.A városi séták mellett nagy túrázó volt,idősen is,,pár éve még felment a hegyekre.
anna, köszönet ezért, és a többi fotóért is, hogy megmutattad. Így olyan, mintha ott lettem volna veletek. Megható és szívszorító ez a fotód, közben nyelem a könnyeimet, mert sok minden eszembe jut. Szerencsés város Sopron, hogy volt egy igazi ikonja, akit szerettek, és remélhetőleg nem felejtenek el. Emléke és pixeljei sokáig maradjanak meg!
Nagyon megható... Köszönöm...
Azt hiszem szegényebbek lettünk volna a kép nélkül, így viszont láthatjuk hogy megy el egy városi és indafotós legenda!
H1N1: Eredetileg nem publikálásra szántam, csak saját részre egy szép délután lezárásának emlékére...
Amint egy forró júniusi nap idegenvezetését követően, nem titkolt fáradtsággal, csontbetegsége okozta meggyötört tartással kora este hazamegy a családjához.
De a szomorú hír hallatán mégis úgy gondoltam, Tacsi eltávolodott és elment címmel megmutatom a fotót. Egy EMBER fotóját, aki a másfél éve tartó fizikai állapotának fittyet hányva, vidáman, bölcsen úgy élte életét, mint annak előtte. Az indás kapcsolat során csupán 2 alkalommal találkoztunk rövid időre, de meghatározó élmény maradt számomra. Karácsony előtt már a végső stádium küszöbén felhívott, hogy néhány ismerősével tudassam a rossz hírt, mivel csak netes kapcsolatban van velük, de a géppel már nem tud megbirkózni....és nem felejtette el általam üdvözölni az ünnep alkalmából indafotós ismerőset sem.
nevetnijo: Igen Ő! Pazar délután volt, megmutatta a belváros különlegességeit, ahol nem tudott a rollátorral közlekedni utat mutatott nekem (lépcsők, átjárók...)és kerülővel jött egy találkozási pontra. Elkísért kedven patakjához, az Ikvához, megmutatta a házat, melyben nagyszülei is laktak (itt van a sorban következő kép) Panaszkodott, hogy az egyébként széppé tett belvárosi utcákból kiszorult a durva kövezet miatt, melyen nem tud az eszközével menni.
Számomra csodás érzés volt, amikor séta közben az utcán, a cukrászdában meglátták az emberek, már messziről mosolyogtak rá, kedvesen üdvözölték, pár szót váltottak vele, megtapasztalhattam, hogy egy ikonja a belvárosnak! A fotói megőrzik Őt az emberek emlékezetében és évtizedek múlva azok is látni fogják, kiknek fogalmuk sincs ki követte el azokat a pixeleket. https://sopronanno.hu/archivum?besorolas=2698
Megható kép, gratulálok! Tacsi nyugodj békében, ez a világ már sok az idősebbeknek /nekem is/, Téged már nem zaklathatnak földi világunk napi hülyeségeivel!!!
Már előző hozzászólásomnál is tanakodtam, ő van a fotón?!?!?! Ezek szerint igen, és még így is szeretett városa volt a középpontban. Azért jó, hogy találkoztál vele, utoljára láthattad. Remélhetőleg értékes fotói nem vesznek kárba, megmaradnak az utókornak.
Sajnálom. :(
Néhány órán át végigvezetett szeretett belvárosa turisták által ritkán látott zugain. Majd elköszönt azzal, hogy nagyon szép délután volt, bár némileg fárasztó rollátorral zötykölődni ezeken az új - réginek álcázott - köveken.
Ekkor így láttam utoljára :-(
Hiányozni fogsz tacsi, nyugodj békében! Most olvastam megrendülten a közösségi portálon, hogy itt hagytál bennünket. :(
Nagyon szomorú! Nyugodjon békében!
Nyugodjon békében!
Nyugodj békében drága tacsifoto!