Erzsébet: ..mert sajnos már csak igen kevesen vagyunk és ezáltal kevés tudósítást láthatunk.
Akik kalandvágyból maradtunk 60-70 pluszosak vagyunk, sok tudósítás adására/vételére már nemigen számíthatunk :-(
anna, azért sok mindenről lemaradnánk páran, ha nem tudósítanál bennünket.
Balla Béla: Gondolatban vele vagyunk. ...ez amit az ismeretlen és időközben "eltűnt" nehéz sorsú emberért tehetünk.
Somogyi Erzsébet: Nem köszönetért tettem/teszem! ...amíg egyre idősödve az egészségem engedi, keresem a város érdekességeit, hogy mindazokhoz eljuttassam, akiket érdekel.
Nem sűrűn fordul elő, hogy egy-egy fotóm kapcsán kommentben jelentkezik az érintett személy.
Attila jelentkezésének nagyon örültem, hiszen regisztrált, hogy jelt adjon magáról.
Sajnos 3 éve már nem tudok róla :-(
Attila, mi - indafotósok - veled vagyunk!
Szívmelengető történet.
Köszönet érte annának, nem kis része volt benne, hogy megismerhettük Attila történetét és láthattuk alkotását.
Gratulálok Attila az elismerésért és, hogy rendbejött az életed.
"...A Király utcáról nyíló kis utcában, a Menhely Alapítvány nappali melegedőjének közelében, a Kürt utca 8. szám alatt bukkanhatunk rá az Elfogadás fala nevű alkotásra, amelyet hajléktalan művészek készítettek a Színes Város Csoport munkatársainak segítségével. Székely Attila Bontsuk le az előítéletek falát című, látványos grafikáját Baranyecz János Branyó Fal firka című verse egészíti ki. A festett tűzfal eredeti módon hívja fel a figyelmet a mindennapokban a nyitottság, az emberiesség, a barátság és a szolidaritás fontosságára...."
Attila Szekely: Gratulálok! Sok szépet, szeretetet, sikert kívánok életed további részében!
Egy része sajnos lemaradt, az előző üzenetemnek.
Ma már van munkám, egy szép kis albérletem. Egy imádni való párom. És tegnapelött született meg a kislányom :).
Sokszor kísért a mult sosem leszek a régi, de én ettől érzem magam értékes embernek. Hogy tudok segíteni már ahogy nekem senki.
Kedves Anna! Köszönöm az érdeklődést, igazán jól esik :)! De félek csalódást okozom a valóság, szürkeségével. Én saját szántamból vaálasztottam a hajléktalan létet anno, mert elveszítettem a családomat, és féltem önkezemmel végetvetni az életemnek, ezért ugymond, remete életvitelbe kezdtem. Magam sem tudtam mi vár odakint. Csak hatalmas szavak zengetésével tudnám kifejezni mit jelent ma magyarországon hajléktalannak lenni. Tömören:Ez az amit az ellenségednek sem kívánsz. Akár milyen jó ember lehetsz, előitéletek sokaságával fogsz találkozni ha az emberek jó indulatára próbálsz hagyatkozni. Akinek van lelke az, ott biztosan megtörik. Hittem és hiszek az emberek jóságában. De aki utcára kerül arról lemond a társadalom! Nem szépitem, hamar sújos drog problémákkal találtam szemben magam a Budapesti utcákon. Nem is értem, hogy éltem túl. Háromszor élesztettek újra különböző közterületeken. Mire uda jutottam, hogy jó lenne felálni innen már nem tudtam saját erőmből. Hangsújoznám, hogy aki látja a hajléktalanolat semmit sem ért! Sz átlag ember csak vendég a hajléktalannál amikor utcára lép. Az annak az igazi otthona aki ott él. Mert neki minden veszélyével, kiszolgáltatott helyzetéből adódóan, naponta szembe kell néznie. Félelmetes. Ez a legjobb szó. Két év után az összes Budapesti szállórol ki voltam tiltva. Sem étkezésre sem tisztálkodásra nem volt módom. Pedig nekem igényem lett volna akkor is. A szagok további szakadékot hoztak létre köztem és az ugymond átlag emberek között
Köszönöm a látogatást kedves Attila!
Magam részéről biztosan, de a fotós társaimat is érdekelheti a története.
...amely minden bizonnyal szívszorító, és tanulságos lehet valamennyiünk számára.
Sziasztok! Én lennék az alkotó. Nekem is igazán közel áll a szívemhez ez a munkám, hisz ezúton másztam ki a hajlégtalanságból. Ha érdekel valakit a történet szívesen mesélek :).
De jó, hogy elküldted anna! Nem láttam még, nagyon tetszett, Kár, hogy ez a tűzfalfestmény nem egy forgalmasabb helyen van.
Köszönöm! Eddig nem is tudtam, hogy létezik ez az utca. Csak tűzfal itiner alapján célirányosan jutottam oda.
Ez az egyik kedvenc falfestményem, a vers is nagyon elgondolkoztató. Nagyszerű, hogy hoztad. Már én is fotóztam.