Anna: Te igazán nem unatkozol, veled mindig történik valami!:-)

Balla Béla: Úgy érzem én is!

Az e-rollertől kifejezetten halálfélelmem van, mert 20-25-el jönnek szembe vagy előznek a keskeny rakparti bicikliúton. Ketten egy gépen, jó hangulatban, nyilván nem kevés piával. Csak dobja meg egy bucka, vagy pillanatnyi figyelmetlenség, átmegy rajtam és annyi. :-(

Hermi: ...mint említettem legutóbbi írásomnál, mindegyik képhez baromi sok történet fűződik.

Lányommal bringáztunk hazafelé, amikor a mögöttem haladó utódom mondta valakinek, hogy jól nyomatod a Madonnát, csak ez van a lejátszódon. Megvártam, megláttam az egykerekűzőt. Szóltam, haladjon előttem próbálok menet közben néhány fotót lőni. Úgy volt, hangosan szólt a lejátszója, szórakoztatta a kerekezőket, magát is. Kérte a képeket, adtam kártyát, elváltunk. Már sötétedett a Szabihídon előttem volt ismét, rákattintottam, mondtam este fent lesz a kép. ...de mint tudjuk, napokig rossz volt.

Pár nap múlva ismét arra kerekezett, merre én, szólt, nincs kép csak a fészbukon és le is töltötte már. Hitegettem, lesz!

Mondta, látta a lovas fotóimat a fészbukon, ismeri a lányt és apját. Így zárul be a kör, ennyire kicsi a főváros :-)

Ezzel aztán nagyot lehet taknyolni! :-)

Nem látom a vidámságát:-)