Jól teszed!!
Igyekszem anna.
Ne légy hitetlen Erzsébet! Sokan örülnének, ha a Te korodban ennyi mindenre lennének képeset.
anna, őszintén még később is sziklamászó voltam.
Magam sem hiszem ennyi idő távlatában.
Nem véletlen, hogy az unoka állt a sziklára, nem a Dédi :-D
Az Ő korában, Te is fürgébb, "sziklamászóbb" lehettél...
Valahogy úgy!
Látnád a legkisebb messzi unokám jelenleg az Olasz tengerparton, mennyire nem gyáva, mennyire nem fél a sziklák tetején.
Írtam is Neki, ha ezt a Dédi látná!
Egy orosz mondás szerint, "Я не трус, я просто боюсь."
:-D :-)
Ami azt illeti az voltam, de nem azzal volt a baj.
Az én gyávaságommal inkább.
...de nyilván korosabb voltán anno, mint az itteni hölgy. Gondolom más-más korban nehezebb vele boldogulni :-(
De nehezen tudtak anno rábeszélni az ismerőseim a kartámaszos botra.
Biztonságosabbnak tűnt a járókeret.
Végül azért megbarátkoztam vele.