Valahol le kell vezetni az adrenalint. Én tudnék nekik tanácsokat adni - de nem kérdeztek. :-((

Mivel ők nem tudnak egymással papás-mamást játszani :-)

Emlékszem azokra az időkre is. Manapság a bogácsi nénik MasterCard-ost játszanak!

Béla, én nem szoktam pecázni, de évente 2x a bogácsi vízben áztatom magam már 20 éve.

A hősidőkben még meszelték a nénik a medencék falát, ma már könnyű dolguk van.

@marcipan74: Kedves vagy de mindig attól féltem, hogy eljön az idő amikor "csak a szépre emlékezem". Én már bejártam a fél világot és azt hiszem, hogy Szentes a végállomás nem pedig a bogácsi Borárus tér! :-) Ez a kép a Muslinca-pincében készült, de ez a tábla a Csáter Apónál is ki van téve:

:-))

Szerintem érdeklődj máris, hogy van-e eladó ház Bogácson!!:-DD

Ha biztosan tudnám, hogy húsz évvel tovább élek a találkozások miatt - akkor Bogácsra költöznék arra a hetven évre! :-)

Béla: Nagyon érdekesek ezek a sok-sok év utáni találkozások! Bizony, ilyenkor az ember azt sem tudja mit kérdezzen a másiktól, mit meséljen el neki, szinte csaponganak a gondolatok, az emlékek! Csak azt tudom remélni, hogy most már nem veszítitek egymást szem elől és még hosszú évekig idézgetitek a régi emlékeket! Az ilyen beszélgetések megfiatalítják az embert!:-)

@marcipan74: Az anekdótáknál maradva: Néhány szóval kiegészíteném a Hermi-nek tett hozzászólásomat. Nem mondtam igazat, mert nem 50 éve, hanem legalább 60 éve járok Bogácsra! Ez hihetőnek tünhet mert 1947-ben születtem. A Csáter Apó pincéjét meg azért nem ismertem, mert én a Muslincába jártam. Az egészben az az érdekes, hogy Csáter apó Hajdú Imre édesapja, a Muslinca pince tulajdonosa pedig Hajdú Imre fia. Hajdú Imre író pedig az én évfolyamtársam volt Miskolcon a Földes Gimnáziumban - ahova a te édesanyád is járt! :-)

@Hermi: Sok-sok történet van még a tarsolyomban. Sosem gondoltam rá, hogy ezeket megosszam valakivel. Még egy hete sincs, hogy Bogácson betértem a Csáter Apó-pincéjébe és ott összetalálkoztam a névadó fiával, Hajdú Imre íróval, aki anekdótáiról és népi hagyományokról írt 38 könyvet - de ő állíttatta a bogácsi keresztet is a teátristákért. Kiderült, hogy évfolyamtársak voltunk Miskolcon, a Földes Gimnáziumban. Képzeleted, hogy mennyi mondanivalónk lett egyszerre!

:-)) Jó kis történetek!:-))

A sógoromék a szomszédban laknak. A sógor egyszer visszafelé simogatta meg. Azóta nem engedi be. Kulcsa van a kapuhoz de becsenget mert a kutyától nem mer bejönni! :-)

....beépített hangjelzővel! :-)

Lopásgátló....

:-D Megértem, szeretni való!!

Ami tőle telik mindent megtesz értünk! Természetesen mi is érte!

:-)) Nagyon félelmetes és tiszteletet parancsoló!:-)

Remélem, így teljes biztonságban vagytok, tünemény ez a kutyus!!:-))