Drága Ágikám tartsunk össze a jó barátok kevés helyen is elférnek vigyázz magadra nagyon.
Annabell, köszönöm a biztatást, a jó szót.:)))
Igazad van Annabell, mindjárt lelehet zárni a kályhát és indulok is. /cserépkályhával fűtök/
Ágikám ebben az időben a séta a legjobb a benti munka meg vár használjuk ki amíg íly csodálatos az idő.
Mari, soha nem lázadoztam az ellen ami van, mindig teljes odaadással tettem azt, amit éppen rám osztottak. Néha, még szerettem is azt amit csinálok :)))
Az viszont igaz, hogy alig vártam, hogy nyugdíjas legyek és kiélhessem az alkotási vágyamat. :)))
Mindent akartam egyszerre, néha a bőség zavarával is meg kellett küzdeni, mindenbe belekaptam. Mára már megtanultam, hogy be kell fejezni azt amit elkezdtem.
Most jelenleg is azzal küzdök, hogy szép az idő menjek-e sétálni, vagy csináljam a dolgom, amiről írtam.... hihi
Azt hiszem megyek, az itteni dolgok megvárnak.....félkészen....
Én is nagyon jól érzem ám magam itt köztetek.
Hát ez nagyon szomorú!
De ha megtaláltad az életed értelmét,
és a szíved boldog, és nem sajog az elveszett iránt, akkor ez volt a sorsod- --talán!
Én mindenesetre nagyon örülök, hogy itt vagy!!!
És ilyen csodás vagy!!!:)))
Abban az időben még csak a matek, az irodalom és a történelem volt fontos, ebből volt a felvételi.Más nem volt érdekes. No meg a, hogy miért nem vittem tornaruhát?
Rendeben ez elfogadom, hogy te elfogadtad!
De azt nem, hogy ezek nem vették észre a szépet és a jót!!!
El kellett fogadnom az indoklást, mert igaz volt.
Ezután már más lehetőségem abban az évben nem volt, igy dolgozni mentem és azt nagyon megszerettem. Aztán mást nem is próbáltam.
Ó, pedig milyen jól tudod az embert a szép és a jó felé terelgetni!
Jó érzést közvetítesz és adsz át!!!
Nagyon kretének voltak azok az emberek!
Mari, ez nekem is akkor jött jobban elő, amikor már a gyermekeim kiröppentek a házból, és nem kellett mindenkiről gondoskodnom. Mióta nyugdíjas vagyok azóta meg télen csinálok mindenféle dolgot. Nyáron a befőzés kert stb. jobban elveszik az időmet.
Régen óvónó szerettem volna lenni, sok gyermeket meg tudtam volna tanítani talán, de nem vettek fel, fájó dologgal meg is indokolták.
Igen, nagyon!
És Te felfedezteted velem újra a világot és magamat! :)
Ugye, hogy milyen apróságok is tudnak örömet adni.?
És nagyon örvendezek!
Itt ugrálok, mint egy kis bolond!:)))
Úgy mondják ezt, hogy "átjött"
Igen, tudom, csak végig az volt bennem, hogy olyan jó érzést adjon...
Ne csak nekem, hanem másnak is!:)
Nem kell izgulni,mert el sem lehet rontani. Az csak rajtad múlik, hogy mit hova raksz. Szabadon választott!:))
Hát, azért nem volt izgalom mentes!
Úgy remegett a kezem, hogy az csak na!
Nagyon örülök, ez az igazi játék. Még izgulni sem kell, mert nincsenek szabályok, a vége pedig mindig nagyon szép
Ugye Annabell?
Jók is a meglepetések!!! DDD
Hát most jókat nevettem!
Jó kis történet!:)))
Én az olvasással voltam eddig így!
Napokig szellőztettünk, mert odaégett a kaja!
De most nem volt semmi zavaró tényező!
Repült az idő!
Mari, pontosan fogalmaztál! BELE LEHET FELEDKEZNI!!
Volt eset, hogy a kocsonyát feltettem főni, én meg nyugodtan készítettem a dolgaimat. egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy áll a füst a konyhában. Arra gondoltam, hogy a szomszéd jól leégetett valamit..
Még azt is elfelejtettem, hogy én főzök:))) ill. csak akartam. Azóta tudom,hogy nem jó a sült kocsonya!!
Hát megleptél vele hurrá DDD
Érdekes, mert nagyon gyorsan telt vele az idő!
Legalábbis úgy tűnt!
És nagyon bele lehet feledkezni!
Élveztem!!!!
Ugye nem is volt nehéz? Éljen!!!!!!! Éljen !!!!!! Éljen!!!!!!!!