Igen, valóban!

Nagyon megragadtad a lényegét Ilona!



Mosolyogva sétáltam ott!:)))

Pompás hely, pompás kép. Árad a nyugalom.

:))

Jó lesz!!!

Remélem nyugisabb idők jönnek már egyszer nekem is és elmegyek. De jó lenne! : :-D :-D

Igen, nekem tetszettek!

Volt ragi pisztoly is!

És jövőre elviszlek!!!!

Mari ez lett volna az én világom :))

Szép díszeket készítettek?

Ó, majdnem beálltunk mi is a zokniliba késszítésbe!

csak akkor szegény gyerekek elől vesszük el a helyet!

Úgy akartak, hogy az csak na!

Jó érzés volt!

Az ajtó és asztalidísz készítést fölényes nyugalommal figyeltem már! Hi-hi!

Volt, ahova oda sem lehett menni, mert akkora volt a tumultus!

Mari én beálltam volna.:)

A gyerekek nagyon élvezik a kézműves dolgokat. Azt figyeltem meg, hogy nagyon érdekli őket minden ilyen dolog.

A szülőnek csak oda kellene figyelni mi érdekli a kis csemetét.

És rengetegen voltak ma!

persze az ünnep miatt is!

De jó érzés volt, hogy az emberek érdeklősőek és mosolyognak!

Játszottak a gyerekellel!

Tanították őket kis kézműves fogásokra!

Majdnem mi is beálltunk!

Igen, most megint vissza mentem egy kicsit a múltba. :))

Nagyon jó dolog ilyeneket látni és azt, hogy megbecsülik a népi építészetet.

Aranyos házikók vannak itt!

És mindegyiket elhozták eredetben, s újra felépítették!

Még a malmot is!



Zárt veranda, nyári konyha! Nagymamám házában is volt!

Hasonlóan, fokozatosan épült át, éppen úgy, ahogyan leírtad!

Jó érzés ám ilyenekre gondolni!!!

Igen, az alap ez volt, aztán a nádtetőt felváltotta a cserép, A tornác könyöklőt, majd üvegeket kapott, igy egy zárt veranda lett belőle. A kis kiugró lett a nyári konyha.

Legfőképpen az Alföldi mezőváros és falu tájegységben voltak a programok!

Örülök, hogy szép emlékeket idéz!!!:)))

Ez a szívemhez közel álló kép. gyermekkoromban ilyesmi volt a házikónk.