Anna fején találtad a szöget, mint mindig..:)))

Nem volt sok kilométere a bútorszállító kocsinak :_DD

Anna tudsz viszonytani, én egész életemben szinte azonos helyen laktam, csak a másik utcába költöztem át..:)

Dum spiro, spero! Ahogy a művelt orosz katona mondá vala :-D

Anna, ez kedves Tőled, ha még 1x az életben arra járunk, ki nem hagyom az alkalmat! :)

Ha majd a lámpamúzeumban jártok, mondjátok meg Borus Józsi bácsinak, hogy ismertek engem, mint a rossz pénzt!

Anna! :) Egyébiránt igazad van, itt kicsit megállt az idő, falusias jellege van.

boszildi: Jó hangulatú, szép hely valóban! Nekem azért is tetszett, mert életem addigi részét a semmilyen Kiskunságban éltem. Szinte megváltás volt a dimbes-dombos táj.

1 és 2 éves lányaimmal naponta bebabakocsiztam a kis falut. Ami most is az, bármennyire is városi rangot kapott.

Aztán ahogy gyarapodott a család, mindketten dolgoztunk, jól jött a vállalati lakás itt a fővárosban.

Chromcsi: :-D :-D

Nem is bírtam, csak 4 éven át :-)

Szép helyen laktál, legalábbis nekem tetszik a hely.

Ami nem tetszett, hogy a templomhoz menő lépcsősor melletti házban szemétdomb az egész udvar. Meglepődtem, hogy ezt hagyják.

Szegény Anna, h únhattad már! :)

Udvarunkból a túloldalát láttam nap, mint nap...

:)

Csodásan fogalmaztál..:)

Ez az a hely ahol a szél találkozik a történelemmel...