...egy érdekes fantázia játékkal folytatom... Bekötik a szemedet, és egy autó elvisz egy általad ismeretlen területre, ahonnan 10 percen belül értékelhető képeket kell produkálnod.. biztos vagyok benne, hogy megoldanád a feladatot - és itt térnék vissza a felvetésedre - mert nem téma szerint fotózunk, hanem a kifejezés eszköze a fotó, vagyis a példánál maradva meg kell mutatnod, hogy most éppen hol vagy..., más szavakkal, sablonfotók készítése helyett fényképre (memóriakártyára) rögzített gondolatokkal informálsz... és ez óriási különbség !

vagyis nincs téma... gondolkodó, alkotó ember van - ha nem így lenne, nem létezne költészet és zene sem... stb.

persze a hétköznapi ember nem egyforma színvonalon űzi a "művészkedést", valóban ma már mindenki fotózik.. és mindenki tud verset is írni (egy-egy verspályázatra is tízezrével érkeznek küldemények - de így van ez rendjén, ha jól működik a szelektálás a gyöngyszemek kiválasztódnak, nem gurulnak el...)

az alkotás az emberi lélek szükséglete... létrehozni valamit amiben én is benne vagyok... és megosztani a világgal vagy eltitkolni előle... a fotóművészet még igen fiatal, pedig már elmúlt százéves, a képzőművészet jóval több, mégis önfenntartó kifogyhatatlan kincsesbányák... ám a színvonal az, ami minden esetben eltérő lesz, hiszen a teremtés, a létrehozás "érzék", "szorgalom" és "műveltség" szövevényes függvénye.

Kicsit avitt vagyok ebben a kérdésben (is): nálunk mindig a vidékiekre értik a tájszólás szót, holott a budapestiek csúnya tájszólással beszélnek, pl. minden magánhangzót e-sen ejtenek, a felszólító módot utálatos raggal egészítik ki (add helyett adjad, hozd helyet hozzad stb.). De a pestiek is Magyarországhoz tartoznak. Én Budapesten is laktam, és nem is éreztem magam rosszul ott (diák voltam).

A fotózásról sokat szeretek beszélni, ezért most ezt a témát nem kezdem el.

Mint külhoni magyart, duplán üdvözöllek.

Összetett ismeretekkel rendelkező ember lehetsz Regulus..., nem csak a "csudán" csodálkozol, hanem még azt is tudni véled, hogy ez fővárosi "úri muri"... nos nem gondolkoztam az okán, ez csak úgy rászállt a billentyűkre, amivel írtam... pedig szeretek nyelvelni a nyelvvel, néha játékból, néha kihívásból... miért van tejfel és tejföl, zsemle és zsömle, miért kever aki kavar a csodacsuda tudja, de hogy a magyar nyelv ízes, abban egyet értünk... nagyjából a feltételezésed is helytálló, mert fővárosi vagyok, csak egy másik ország fővárosában, ahol sajnos nemigen hallom se a csodát, se a csudát...

Ami a fotótémákat illeti, én nem vagyok ennyire borúlátó... de ezt majd holnap folytatom... Üdv

Szeretnék a témáról beszélgetni, mert van miről. Nehéz új témát találni, mert mióta a digifotózás elterjed, mindent lefedtek, kitaláltak már. Gondolok a naplementékre, a barackvirágra, a méhecskére, tükröződésekre stb. Ezt magamra is értem.

Egyenlőre csak azt írom félve ide, hogy Te fővárosi lehetsz, mert csak ott használják a "csuda" szót. De azért üdvözöllek.

Sok hétköznapi érték értelmét és fényét vesztette napjainkban... a fotó azonban még indig örömet tud szerezni, nap, mint nap !

Külön köszönöm a figyelmet Regulus mester ! :)

nagyon klasszul fotózol

koboldmano, mammaróza... köszönöm ! :)

csudajó!:)

meseautó :)

köszönöm ! :)

Remek lett :D

Nagyon jók az ilyen képeid..., a többi is.