Eközben az FKF irodájában:

- Te, láttam, valami barom eltakarította helyettünk a bringautat.

- De jó, akkor János cége mindjárt kiszámlázhatja az elvégzett munkát.



Míg a Városházán:

- Te, panaszkodtak a közlekedési osztályról, hogy hiába igyekeztek keresztbe tenni a bringásoknak, azok a szemetek nem hagyták magukat.

- Ja igen, emlékszem, kiadtuk nekik, hogy ha muszáj is valahol kerékpárutat felfesteni, még véletlenül se foglalkozzanak a fenntartásával. Előbb-utóbb csak kipusztulnak a bringások. A számok beszélnek: autós szavazóból van egymillió, bringásból meg csak tízezer.

- No de most mi lesz? Azért mégsem hozathatunk rá néhány dömper földet.

- Hmm... Vannak róla fényképek, milyen volt előtte?

- Igen.

- Akkor - ha már muszáj eltűrnünk, hogy most járható lett -, lehívunk EU-s pénzeket a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére. Nesze nekik, itt van kétszáz méter új kerékpárút. Majd Gábor cége nyeri el az építést, és a felét visszautalja a pártkasszába, tíz százalékot meg nekünk.