Köszönöm Ildikó a szivecskét.

Leveled elolvasása után megértelek.

Nem, én nem csinálok ilyen apróbb dolgok miatt semmit. Annyi minden ért, hogy tudjam ezek semmiségek.

Nagyon nyugodt teremtés vagy. Én azért nem tudtam volna szó nélkül hagyni. Ahogy ismerem magam biztos még sírtam is volna.Tudod én nem tudok veszekedni, ha valami bánt elsírom magam.

Elhiszem, de az nem segít semmit. Én nagyon nyugodt tudok lenni. Képzeld mikor a Mezőgazdasági Múzeumban volt egy pár dolgom kiállítva, én még akkor beteg voltam. A férjem fotózott, a kiállításon. Itthon beraktam a gépbe, nem is szóltam neki, hogy az enyémek egyáltalán nincsenek rajta. Máig sem tudom hogyan csinálta, de csak a kiállítás másik fele volt meg képekben. Egyetlen emlék róla, hogy könyvben megjelent. Azt megvettem..

De Ágikám mikor olyan szépek voltak. Én dühös voltam, mert megismételni már nem volt lehetőség.

Én nem szoktam bosszankodni, csak megjegyezni, hogy ENNYI volt és kész.

Ugye milyen bosszantó?

Babi, én is jártam már ugy, hogy benne voltam a képben, sajnos használhatatlanok lettek.

Sokat fotóztam az ablakból, persze nem mind sikerült, mert tükröződött, és bent volt a blúzom. Sajnálom, mert a képek viszont jók voltak.

Nagyon szép, azt nem gondoltam, hogy egy mozgó busz ablakából ilyen szépen lehet fotózni.

Ezt a felvételt a busz ablakából készítettem, nem lehetett kihagyni. Csodálatos volt ahogy a hegyek között felbukkant ez a kis város.

Ez csodálatosan szép!!!!!