én valaha egy Margit kerti esküvőn hallottam játszani!...felejthetetlen volt...

A nóta szerint meghalt a vén cigány, öreg cigány a vén cigány.

Úgy tudom nem, de a fia folytatja a művészetét.

Amikor fotóztam akkor nosztalgia képnek készült

ma már nagyon régi emlék.

"vajon él e még az őreg cigány"

Nagyon jók vagytok, nosztalgiázom én is egy kicsit veletek. Bizony szépek voltak azok a nyolcvanas évek is.

de hol van.....

A fotónak azonban nagyon örülök, nagyon szeretem a cigányzenét.

Válaszul Villon: Ballada a régi hölgyekről c. versének ajánlása jutott eszembe.



Herceg, ne gondolj napra, évre,

hol vannak ők, ne kérdje szó;

felel a refrén, visszakérdve:

de hol van a tavalyi hó?!

Eltüntek és ami megmaradt nem a mi pénztárcánknak való.

El tudom képzelni. A Száz tagú cigányzenekart én csak a tévéből ismerem, sajnos nem volt szerencsém élőben hallani őket. Biztos, hogy felejthetetlen lehetett.

Szarvas pince, Kárpátia, ezeket mind csak hírből ismerem, illetve a Kárpátiát tudom is, hogy hol van....Bár Budapesten néhány jó helyen jártam (Béke kupola, Moszkva bár, Budapest táncpalota stb. de ezek gondolom már mind nincsenek.

Hát én nem is emlékszem már mikor.Ezek nagyon régi emlékek.

Az öreg prímást 80-as években fotóztam a Hiltonban szász tagú

cigányszenekar próbáján. Azt hangzást hogy állsz a zenekar

közepén egy kis teremben és ők húzzák nem lehet elfelejteni.

Mint a herflist a Szarvas pincéből cigány bandát a Kárpátiábol.

Na ez a kép illik az én süllőmhöz. Hű, de lett volna egyet mulatni.



Utoljára 7-8 éve mulattam Villánykövesden, a Blum pincében. Isteni volt.



Soproni és pécsi turisták baráti találkozója volt ott. A pince fő hangulatmestere, aki a két tagú zenekar vezetője is volt, úgynevezett „ördög hegedűje” nevű hangszeren játszott. Se azelőtt, se azóta nem láttam még ilyen hangszert. Szinte minden volt rajta.



Később levitt bennünket a pincébe, és egyenként mutatta be a borokat, egy szál gyertya mellett. Mindegyik mellé tudott, tréfát, mókát, vagy bármit fűzni, élvezet volt hallgatni őt és közben a jobbnál jobb borokat kóstolgatni.



Képzeld, a végén a nők régi „cselédnótákat” adtak elő (mint a veresegyházi asszonykórus) akkor megint ő következett, aztán a férfiak énekeltek stb. Mindezt ő irányította. Azt hiszem, még életemben nem mulattam ilyen jól. Talán a többiek sem.



Kíváncsi lennék ott van-e még? Az a típusú férfi volt, aki két végén égeti a gyertyát. Ez nagyon jó a pince hangulatának, de az ő egészségének biztos nem.