Erzsike: ezzel én is így vagyok.

Minden elismerésem az olaszoké, hogy így megbecsülik a múlt értkeit.

:-)

:-D Ha végignézem a régebbi fotóimat is, nem mondanék én sem nemet egy újabb útra!:-D

Mindenhova visszavágyom. :-)

Biztosan ismerős ez az érzés neked is, annyi szép helyen jártál!:-)

Nem csodálom. :-)

Köszönöm szépen!!:-) Ha sikátorról esik szó, mindig ide vágyom vissza!:-)

:-D

Szuperek a sikátoros fotóid (is).

Hát az biztos, hogy nagyon hangulatosak!

Az Észak-olasz tóvidék c. albumom 4. oldalán az Isola dei Pescatori szigetén járva is találkoztam olyan kis sikátorral, ahol egy kövér ember el sem férne:-)

Van, és imádom a hangulatukat. :-)

Van nekik bőven!:-D

Az olaszok úgyis hozzászoktak a sikátorokhoz. :-)

Igen, de megér ennyi kellemetlenséget, felbecsülhetetlen emlék!!

Ugye? Sikátorrá teszi.

Tényleg jelentősen leszűkíti az utcát ez a gyönyörű épület és mégis állhat!!!