Anna: bizony, pont úgy vagyok. De sajnos valami azt súgja, hogy amire hosszú méla lesben várok az a nagyon-nagyon távoli jövő.
Marcipán: szívemből szóltál.
frangipani: Úgy vagy, mint Vörösmarty vadásza, hosszú méla lesben várod (a gyors vad helyett) a mielőbbi utazást...
:-(
Ahogy mondod. Ezen én is gyakran elmélázom.
Tulajdonképpen nem is mondani akartam, csak elméláztam, miként törnek össze az álmok pillanatok alatt...
Jaj, Hermi, ne is mondd...
Gyakorlatilag nem is volt olyan régen, mégis milyen távolinak, elérhetetlennek tűnik...:(