:-))))

Teljesen egyetértek Veled kedves Hermi!

:-)) Erzsike: azért akárhogyan is volt gyerekként, mégis szép emlékek, nem?:-)))

Úgy látszik előjönnek az emlékek.

Sokat nyaraltam gyerekként Biatorbágyon.

A rokonaim házát csak egy járda, magas sövény választotta el a vasúti sínektől.

Gondolhatod milyen zajjal közlekedtek ott anno a kandó mozdonyok.

Mire megszoktam volna, haza kellett jönni.

:-) Gyerekként az egyik vasúti sorompó mellett laktunk, akkor még ha leeresztették a sorompót, akkor kongattak, volt egy szerkezet, ami csörömpölt olyankor. Zalaegerszegre elég sok vonat jött akkor is, gondolhatod, hogy hányszor kongatott, de még éjjel is, mert a tehervonatok akkor jártak. Különös, hogy mennyire ki tudtuk zárni a csörömpölést, soha nem ébredtünk fel rá:-) Alkalmazkodtunk, háttérzaj lett csak:-)

Mikor a Kossuth utcán laktunk, hozzánk meg a Kultúrotthonból a nagybőgő hangja hallatszott be éjjel nyaranta a nyitott ablakon.

Nem lehetett megszokni.

Mikor erre a csendes helyre költöztünk, akkor meg eleinte a harangszó ébresztett, mintha az ágyam mellett kongatták volna.

Érdekes. Ezt már nem hallom meg.

Hál'Isten, hozzám csak néhány későn hazajáró danolászása hallatszik be, de az is nagyon ritkán. Imádom, hogy ilyen csendes ez a hely, a fenti Aréna mellől már biztosan világgá mentem volna:-))

Bizony én sem.

Elég hallgatni ünnepeken a fülsiketítő zenét, ami idehallatszik a körhintásoktól, amit itt egy képen láthattál.

:-) Talán a házak építésekor még nem voltak itt koncertek és bár nagyon szeretem a zenét, nem biztos, hogy örülnék egy ilyen közeli "koncertteremnek":-)

Nem gondoltam, hogy ilyen közel építkeztek az újabb korban.

Akár a szobában fotelban ülve hallgathatják a koncertet.

Köszönöm Imre, érdekes így együtt látni különböző korokat.

Nagyon jó!!

Köszönöm Évike!:-)

Hű de klassz!:)