Elhiszem. :)

Örülök Erzsike, de valóban így történt:-)

Hermi, megmosolyogtattál. :D

:-D Fura egy világ ez! Direkt nem vittem magammal pénzt, csak a kicsi hátizsákomban két sütit, meg vizet (mert hátha a mókusok pénzre vágynak:-D). Aztán hazafelé, már bent a házak között megszólított egy "mókus", hogy "tudna adni 10 forintot?". Ennyit az erdei félelmeimről:-DD

Egyszer én is összeszedem magam és valakit megfűzök, hogy menjünk át a Szigetre, csodálatos hely az is.

Én sem annyira az állatoktól félek. :D

Erzsike: Érdekes módon ilyen helyen sem az állatoktól félek...

Egyébként volt néhány család a pihenőhelyen, csak az erdőben az odavezető úton és vissza éreztem magam néha egyedül:-)

Hermi, én azért nem mertem volna egyedül ide elmenni.

Anna: Nem tudom, talán egy erdészt kellene megkérdezni:)

Hermi:....talán ezért lesznek sokan erdészek?

Frangipani: Köszönöm!!:-))

Marcipan: Ugye, hogy a tavaszi zöldnél nincs szebb zöld?:-)

Öröm a szemnek és a léleknek. :-)

Valóban, érdekes volt a hatalmas fák között járni:-)

Így jól látszanak a méretek!