Még a kutyaéletes fotókat is alig mertem megcsinálni. :-D

Így van ez jól: van aki embereket fotóz, van aki épületeket, van aki természetet, van aki meg mindezek elegyét. Színesen szép a világ, változatosan, és ezért láthatunk az Indán mindenféle témájú fotót.

Egyébként mi már úgy is kaptunk videózásért letolást, hogy nem is az embert videóztuk, hanem a kikötőt. Az Isztrián kamerázott a férjem, amikor egy igen fiatal lánnyal kézen fogva sétáló ősz halántékú féfi elkezdett velünk németül ordibálni, először nem értettük mi baja. Aztán rájöttünk, hogy annyira beképzelt, hogy azt hitte őt filmezzük, aztán megijedt, nehogy otthon lebukjon az asszony előtt. Pedig nem is volt rajta a felvételeken, azt meg nem tudhatta, hogy az úti videóink belső használatosak, soha nem tesszük közzé sehol.

Én vállalom, hogy ebben a témában nyuszi vagyok:)

Úgy tűnik a tanfolyam kezdéséhez még nem vagytok elég érettek :-D ...pedig érdemes lenne kipróbálni saját módszerrel is, mert emberből több van, mint fából, felhőből ;)

Lányok: asszem maradok az embertelen fotóknál. :-)

Drága anna! Ebből is látszik, milyen időigényes és veszélyes dolog a fotózás...:-)

Azt hiszem, mégsem iratkozok be erre a tanfolyamra hozzád... Először is általában nincs annyi időm, vagy türelmem egy helyen, hogy kivárjam azt a bizonyos pillanatot, mert mindig hajt a vágy minél többet látni... Másodszor pedig semmi kedvem esetleges konfliktusba keveredni akár magyar, akár idegen mókusokkal...

Mindketten más témára vadászunk és ez most már így is marad:-)

Sorry!:-D

Végre ismét eljutottam a lábszárvédős bringás kollégához.

Válaszom csupán annyi, hogy ha valaki tartósan áll, ül, akármi, egy helyben, akkor fotómasinámat különféle irányokba tartva úgy teszek, mintha fotóznék. Aztán amikor megszokta ezt az érintett, adott pillanatban katt és annyi. Esetek egy részében ha nem is vette észre, odamegyek, megmutatom és általában baromira örülnek, hogy viszontlátják magukat és engedik a feltöltést.

...de hogy lássa is, vagy láttathassa ismerőseivel, kap róla elérhetőséget.

Sokszor előfordul, hogy nem lépek vagy nem tudok kapcsolatba lépni, akkor így jártam/jártunk. Valaki javasolta, hogy előre letöltött beleegyező ívet vigyek magammal, hogy aláírja. Ez és maga a törvény szinte meghiúsítja a személyekről készült pillanatfelvételek készítését. A Cipőknél anno a beszélgetéseikből leszűrtem külföldi mivoltukat, ott bátrabb voltam. Bár előfordulhatott volna, hogy itt élő, dolgozó emberekről van szó, de 99%-ban látszott a turista "jellegük".

Egyszer fordult elő ott, hogy fent álltam azon a hosszú kőfalon,( mintha trambulinról vizelne valaki a medencébe) onnan kattintottam egy kőmívesdekoltázsra. Odajött egy német pasi,(rosszul tette, mert lehet felmenői segítettek Dunába lőni a cipőtulajdonosokat) fotót, políciát emlegetett, én lenéztem rá, karomat széttárva, fejemet ingatva és elővettem a hülye halandzsa szöveget, hogy setyelavetyiobrasickudamutaxenocskupozdrevecsu. Miközben döbbenten nézett, lekászálódtam és faképnél hagytam.

Frangipani: ... én sem vagyok a magabiztosság szobra ebben a témában...:)

Hermi: háááát, esetemben asszem az nehéz lesz...

Bizony el! Remélem le tudja velünk gyűretni a gátlásainkat!:-D

Hermi: rendben. :-D Remélem Anna elolvassa ezt a hozzászólást, és így értesül róla, hogy el kell indítania a fent nevezett tanfolyamot. :-D

Frangipani: Akkor beiratkozunk annához, ha beindítja a "Hogyan fotózzunk idegeneket" című tanfolyamát:-D

Hermi: van még mit tanulnom Annától, pl. hogy ne csak lopva merjek embereket fotózni. :-D Vagy sehogy. :-D

Béla: Az éleslátás a gépemé!!:-)



Örülök, hogy ismét köztünk vagy!!

Szerencsére nem izgultál fel annyira, hogy homályos legyen a szemed, és megmaradt az éleslátásod! :-)))

Frangipani: :-D Pedig még izgultam is, nehogy észrevegyen:-D Az itthoni beidegződést le kellett gyűrnöm:-D

Hermi: asszem én is lefotóztam volna. ;-)

:-D

Egyébként meg csinos is. ;-)

Igen Erzsike, ez így történt:-)

Előbb volt meg a cím, mint a fotó?

:-) Aranyos volt, köszönt amikor elment mellettünk, majd leült egy padra és kiszedett egy kavicsot a cipőjéből:) Aztán egy másodperc alatt tovább kerekezett:)

De messziről látva először tényleg azt hittem, hogy lábszárvédő van rajta:-)

Ugye milyen klassz fotótéma egy tetkós alany. Én sosem gondolkodom rajta, milyen lesz majd százéves korában.

Carpe diem!

Esküszöm, nem én vagyok a képen. Nincs ilyen bringám :-D