Azt hiszem igazad van kedves Csillus!:(
Hermi, sajnos, senki. itt csak és kizárólag a pénz számít semmi más....
Igen Csillus, valami ilyen történhetett itt is, mert egyre díszesebbek a sírok, egymásra licitálva szobrokkal, domborművekkel és ahogy látod, még oroszlánokkal is.
A csendes főhajtás náluk nem dívik, de azért a rongyrázásnak is van (lenne?) határa. Meddig kultúra és mikortól kivagyiság, vajon ki dönti el...?
itt az ország keleti csücskében az említett népcsoport temetés előtt-alatt az elhunyt életét ünneplik több napon keresztül és az utolsó útját gyalogosan kísérik végig. isznak, énekelnek vadidegeneknek is kínálnak italt, és inni kell, mert, ha nem fogadja el az illető, az elhunytat és a családját sérti meg. itt már volt példa arra, hogy verekedés lett az úton, mert nem volt hajlandó a kívül álló az elhunyt emlékére inni. a sírba és a sírra is tesznek az elhunyt kedvenc dolgaiból ételt, italt, cigit vagy kedvenc tárgyat. ez az ő kultúrájuk része. az összes többi az kirakat, hivalkodás mert megtehetik...
Anna: Ha a baráti együttléteknek adunk bármilyen apropót, az is más, mint ha kötelező ajándékozási napokat, szokásokat veszünk át más kultúráktól.
Én is porítva leszek, de az öröklakásom már megvan, ott várnak már...:)
A tv-ben láttam egy idős urat, aki, hogy a családja kiadásait csökkentse, saját magának készíti el az urnát... Emberek, hol élünk???:-(
Hermi: Baromira változik a világ! ...minden tekintetben és mint mutatod, itt is. Nekem nincs ilyen tapasztalatom, mert csa 2 kus vidéki temetőben jártam. Azokban a falvakban nem is járt a potrohos gonosz törpe, mint nálatok ;) Az ő "fajtája" csípi az ilyen külsőségeket.
Képzeld, hüjjjje baráti házaspár már vagy 10 éve "ünnepli" a Hálaadás napját, vendégei meg egy pár és mi, akik Bogácson múltjuk együtt az időt.
Viszonzásul a másik pár a gödöllői adventi vásár idején tart ottalvós bulit nekünk, egyesítve a vásári forralt borozással.
Nálunk év elején van buli, amikor idomulva az amerikai hülyeséghez, Hirohito születésnapját tartjuk, japán ételekkel, egyik feleség kimonóban szokott megjelenni. Fogy a mocsi, a japán sör... Hülyülünk. ...de ezek nem lesznek majd a temetőnkben mert szóratjuk magunkat.
Na, ilyent még nem láttam, de átalakulóban a világ... Talán látták a tv-ben, hogy a mexikóiak miként ünneplik a halottaikat és megtetszett nekik.
A hallowen is beépült már sok más egyéb őrülettel együtt az arra fogékonyak ünnepei közé.
Ahogy mondod Hermi.
Képzeld, alig hittem a szememnek a temetőben. Több síron is láttam (az említett népcsoporthoz tartozókon), hogy üres sörös doboz, pezsgős üveg és kicsi pálinkás üvegek voltak a sírokon a koszorúk tömkelege mellett, meg hamutartó félig égett csikkekkel...
Ja, és kártya pakli!
Frangipani: van olyan népcsoport, ahol gyakorlatilag minden diszítés megengedett, sőt elvárt a gyász megmutatásához. Kultúrák találkozása a temetőben.
Hermi: egyértelműen a külvilágnak szól, kivagyiság, magamutogatás. Szerintem ennek pont egy temetőben nem lenne helye...
De kinek a pap, kinek a papné.
Már az sem rentábilis, mert nem lehet a többletet visszatáplálni a közösbe.
xxx Pál síremlékéhez kívánkozna néhány napelem (mint az utca túloldalán) hogy az örök világosság fényeskedjék neki...
Frangipani: Nekem is az volt az első gondolatom, amikor megláttam, hogy ez bizony a külvilágnak szól. Több hasonló is van ebben a temetőben, olyanok, mintha mindenki a másikra akarna licitálni. Ez is a társadalmi státusz és a vagyoni javak tudatása a környezettel.
A kegyelet, a megemlékezés, mindenkinél más formában nyilvánul meg. Van akinél így, van akinél belül, csendesen...
... két oroszlánnal és két fahér műanyagszékkel...