Nevetnijo: Ebben én is teljesen biztos vagyok...

Az utca ékessége. Nálunk már biztos kivágták volna

Köszönöm szépen Erzsike!:)

Béla!

Hogy Neked mennyi emléked lehet!

Ez, amit nem vehet el Tőled senki.

Herminek úgyszintén, aki annyi felé járt.

Köszönöm ezt a szép történetet! Különleges élmény lehetett, nem csodálom, ha felejthetetlen! Az ilyen emlékek örökre megmaradnak!

Vardø Norvégia északi - közel az orosz határhoz eső - részén fekszik, ahol egy vörösberkenye-fa található egy régi erődben. A település arról nevezetes, hogy 100 km.-en belül nincs még egy másik fa - köszönhetően az északi éghajlati viszonyoknak.

Egyébként: 1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa itt figyelte meg rendtársa, Sajnovics János társaságában a Vénusz áthaladását a Nap előtt. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi (lapp) nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett.

Ebben az az érdekesség, hogy 1989 júniusában egyik bevásárlásom során a helyi áruházban több magyar hangot hallottam, ahol akkor éltem Lakselv városában - és ahol rajtam kívül 500 km-en belül nem beszélt senki magyarul. Kiderült, hogy egy amatőr magyar csillagász csoport tartott Vardø-be autóbusszal - megemlékezni az eseményről.

Beszélgettünk - megcsodáltuk egymást - aztán minden ment tovább.

Ezt sosem tudom elfelejteni!

Milyen érdekes! Azóta sokkal jobban figyelem, értékelem a fákat, mióta Izlandon és Skóciában jártam!

Én tudok olyan várost - Norvégiában - ami arról (is) híres, hogy van egy fája.