Akkor az ottani anyuciknak sem könnyebb!

Ibi, nagy élvezettel olvasom és bármikor örömmel fogom.

Az eddigieket is nagyon köszönöm.

Sokszor a reggeli találkozások a bárban is sokat jelentenek. Ezt szerettem. Köszönöm, hogy meghallgattatok, jó volt elmondani valakinek. Olaszországot érdemes megnézni, nemcsak turista szemmel érdekes.

Anyu spórol, de azért minimum 500 euróból spórol. És az étel pl. annyiba kerül mint itt. A szolgáltatások és az energia drágábbak. Jó megosztani.



Olaszországban az is jó, hogy a politikai vélemény nem oszt meg senkit. Csak vitatkoznak a politikáról, de nem vérre menően.



Láttam egy nyugdíjast, aki a sirályokat etette, és egy sirálynak kiabálta "te vagy Berlusconi, minden kenyeret te eszel meg, neked nem dobok."



Különben ünnepekre a családban összegyűlnek és a politika nem oszt meg senkit.

Ln is azt hiszem, hogy a magyar lelkekben és mentalitásban a társadalmi tudat nagyon beteg. Látjátok, hogy elrontottuk a szabadság lehetőségét, azóta más téma nincs, csak a politika. Ettől kén valahogy elszakadni és végre a saját ügyeinkkel, szeretteinkkel, barátainkkal és saját magunkkal foglalkozni.

Na itt a magyar mentalitás! Anyu spórol! :)))))

Nagyon aranyos vagy, hogy ezeket leírod.

Az még van (ha tényleg elfogy kérnek anyutól), aki nem használja a mosógépet, hogy spóroljon az árammal.

Ibi, annyira örülök a leírásaidnak. Valóban mennyire más mentalitásuk van. Csak azon gondolkodom, hogy mit csinálnak, ha már egy briósra és kapucsinóra sincs pénzük.

Olaszok hajlamosak a jót látni a dolgokban és nem a rosszat. Ha 20 éve napi 15.000 lírából (7 euro) ettél és szállásod volt, most napi 50 euro 2 főre a szállás, nem azt látják, milyen rossz most, inkább nosztalgiáznak, milyen jó volt akkor.





Ja és a reggeli kapucsinót és brióst senki sem tagadja meg magától. Az kell a megszokott bárban. Igaz, ha harmadszorra mész, egy kávéra meghív a bár tulajdonosa is. Közli, hogy most nem fizetsz.



Szóval jó, és az is, ahogy a többiek melletted támasztják a pultot és beszélgetnek.



Ha leülsz, felszolgálási díj van.

Ezek szerint bennünk van valami bibi. :(

Én is olyan asztalt keresek, ahol nem ül senki, de utána úgyis melléd ülnek.

Tacsi, a férjem nagyon szeret Magyarországon lenni. Jól beszél magyarul. Most albérletben lakunk.



Különben tökéletesen igazad van az optimizmus tekintetében, ott sem élnek jól és mégis többen nevetnek, rád mosolyognak az utcán, a vendéglőben is melléd ülnek.



Ez az optimizmus szimpatikus, az, hogy az olaszok bárhol tömörülnek (utcán-buszon) nem annyira, megáll egy kis csoport az utca közepén és nem mozdulnak, neked kell lemenni az úttestre. A válság nem zavarja őket, téma, de attól még jól érzik magukat.



Az utcán és a parkban két percen belül beszélgetni kezdenek. Egy ismeretlent is meghívnak egy kávéra és nem ciki elfogadni.

Tacsi, mennyire igazad van, most belegondoltam, én is olyan asztalt keresnék, ahol senki sem ül.

Ági: ez a magyar nemzeti tudat betegsége.

Sírva vigad a magyar-szokták mondani, de ez így igaz.



Nálunk, ha belépsz egy vendéglőbe, olyan asztalt keresel, ahol még senki sem ül. Ausztriában biztos lehetsz benne, hogy percek múlva melléd ül valaki, hogy ne egyedül kelljen meginni a sörét. Ez az alap különbség a magyarok és a többi nép között.

Ibi: A férjed szeret itt élni Magyarországon? Van lakásotok?

Tacsi, biztosan vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő országok, mégis boldogabbak. nem tudom miért ez a magyar depresszió, mi okozhatja és a pesszimizmus.. nem tudom..

Tacsi: Igen, most már itt maradunk stabilan, azért néha Bergamóban is leszünk. Egyébként kedves város, mások a szokások, nekem néha egy kicsit merev. Mindennek megvan az ideje. Délben ebéd, mosogatás, vasárnap 2-4-ig séta, fél 8 vacsora, ettől nem térnek el.



Mindig nem jó, de néha azért szeretem.

Köszönöm, az biztos, hogy kényelmesek vagyunk, de jó kényelmesnek lenni. Néha, ha választhatok a mosógép vagy a kézi mosás között, a mosógépet részesítem előnyben.

Ibi: Ezek szerint most tartósan Magyarországon maradtok?



Ági, én is azt hiszem, nem árt, ha kicsit körbelátunk a világban, nem mi vagyunk a legszerencsétlenebbek, de hogy a legkevésbé boldogok, az biztos.....

Ibi, nagyon szeretem amikor leírod a tapasztalataidat, mert akkor egy új világot ismerek meg, nem mondom, hogy szeretnék ott élni. Lehet, hogy mi lettünk nagyon kényelmesek?

Képzeld, Bergamo környékén a központi fűtést este 8-kor kikapcsolják. Vigyázni kellett, hogy ne olyan helyre menjek, Ahol csak egy kazán van.



Az idő, igaz kicsit melegebb, mint Magyarországon (télen), de csontig hatolóan nyirkos, párás. Tényleg nem tudom, hogy bírják. Nagyon rossz 11 fokban ébredni, és tudod, hogy legalább 3 nap kell, mire megszáradnak a ruhák.



Még a barátaink is kritizáltak, miért van olyan meleg nálunk. Maximális fűtés mellett 20-22 fok volt a lakásban.



Igaz, a gázszámláról jobb nem is beszélni, az utolsó számla 160 euro volt (38 m2-es) lakásra.



Ezért mondom, hogy érdekes 6 év volt, sok újat megismertem, de nem szeretnék évekre visszamenni.

Azt tudtam, hogy franciák sem nagyon fűtenek, de hogy Észak-Olaszországban sem, az kissé furcsa. Arrafelé még egyáltalán nem annyira enyhe az időjárás, mint délen. Biztos sok a reumás ember, mert a fűtetlen lakás nyirkos, ami nem tesz jót a csontoknak. Bezzeg az osztrák hegyekben még nyáron is befűtenek, ne és az angolok is. Van központi fűtésük is, de ha csak egy kicsi meleg kell, akkor külön villanykandallót használnak. Képzeld Ibi, én néha még júniusban is befűtök egy picit estére, mert a vastag falak még nem tudnak annyira átmelegedni. Hát van is gázszámlám, nem mondom, de inkább az legyen, mint ízületi gyulladásom.

Szóval, más a szemlélet és ezzel nehéz együttélni.

Az emberek a lakásban gyapjú pulcsiban gyapjú zokniban, vastag papucsban vannak. Amikor szobát béreltünk, rám szólt a tulajdonos, amikor reggel felkapcsoltam a fűtést, mert kegyetlenül hideg volt a szobában.



A fiataloknak szinte egyáltalán nincs munka. Az orvosok, ápolók, illetve szombat-vasárnapi munkát igénylő területen van egy kis rés.



Nem véletlen, hogy a magyar orvosok népszerűek, kevés olasz vállalja az állandó munkát.

Szia Ági mama! Sok helyen ott a mosógép is, a gyerekek használják, viszont a fiatalság most, hogy kevés a munka, az idős emberek megtakarított pénzéből költenek. Itt pl. nem divat a fűtés éjszakára. Nagyon rossz volt télen 10 fokos szobában ébredni.





Szóval, egy kicsit furcsák a sok-sok év után is a régi szokásokhoz ragaszkodó idősek és a fiatalok együttélése.



Lehet, hogy tegnap előtt vett mosógépet vagy számítógépet annak a hölgynek az unokája, aki otthagyta a szappant.

Nekünk szokatlan, ezért elhiszem, hogy 6 év után meguntad.

Szia Ibi! Nagyon érdekes szokás! Gondolom nem a jó mód viszi rá őket!

Igen, az egész falu középkori. Bergamo városában is az a kedves, hogy középkori. Sajnos, néha ezekben a dolgokban is marad középkori. Igen, sokkal jobb, ha cserélődik a víz.



Ők meg Erdélyt kritizálják, hogy sokszor kint van a "pottyantós" wc.



E miatt a mentalitás miatt mondtam azt is, hogy pár napra gyönyörű és különleges a város, 6 év után viszont állandóra meguntam.

Ehhez képest az erdélyi patakokban rendezett nagymosás higiénikusnak tűnik, hisz ott állandóan cserélődik a víz, ahogy folyik.....

Ez egy kissé középkori szokás:)))))

Igen, ez nekem is furcsa volt. Egyik mosodánál se láttam, hogy cserélni lehet a vizet. Még 1x megnéztem a vertova mosoda képet is. Ott is csak a zsilipet látom..

Ezek szerint közös vízben. A bacilusok gazdát cserélnek, átúsznak egyik ruháról a másikra:)))))

Hát még, ha tényleg mosás közben fotózom le az asszonyokat. Barátunk mondta, hogy hetente 1-2 reggel ott mosnak még 2-3-an. Sajnos csak a szappant láttam.

Hát ez csúcs!!!!:)))