..... a családmodell gúnyoló plakátnak viszont nem !
Ennek őszintén örülök !
Az is igaz, volt kedvező tapasztalatom is.
A 907-es győzelmes pozsonyi csata megmaradásunk egyik legfontosabb záloga volt és dicsőség számunkra ! Ugyanakkor szálka a velünk szemben ellenségesen érző és/vagy irigy tömeg szemében.
A "Magyar Nemzet Történelme" c. Arcanum CD tanulmányozása igen tanulságos (lenne) minden magyar számára, ebből hiteles források alapján a diktatúrákban célzatosan elhallgatott történelmi tények és összefüggések ismerhetők meg.
Ibi67: Azért mindig lesznek sokan olyanok, akik édes anyanyelvünkön fognak megszólalni, az őket körülvevő szellemi sötétség ellenére is.Erre kell gondolni és a sok-sok kiváló emberre nemzetünk soraiból, akik gazdagitják az egész világot ! (Nem a felrobbantott szoborra, mert az csak egy tárgy.)
Ezek szomorúbb tények, mint az, hogy csak kevesen beszélnek magyarul.
folyt......Jankovics Gyula alkotása volt.
Az emlékművet a csehek a gyalázatos trianoni békediktátum után, 1920-ban felrobbantották ! (így köszönve meg a „Nagymorva Birodalom” frank hódítással szembeni védelmét, a vérüket hullató magyaroknak ?!?)
/ http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_02.html /
Továbbá egy kis adalék a valós történelemből (hogy tiszta legyen a kép):
A pozsonyi diadal (907. július 4-6.) legnagyobb győztes csatáink közé tartozik, mégsem őrizte meg méltóképpen, a jelentőségéhez mérten a magyar történelmi emlékezet sem. Pedig e csata után a nyugati határ az Enns folyóig tolódott ki és a germán hódítási kedv azonnal elapadt !
1042-ben ugyan még III. Henrik német császár visszafoglalja Hainburgot a magyaroktól és gyorsan leromboltatja, majd 1050-ben jelentősen megújítva, újból felépítteti, amit I. András királyunknak nem sikerül megakadályoznia. Ez után kezdték a magyarok a Duna északi partján, Hainburggal szemben felépíteni Dévény várát. Ez a két vár évszázadokon nézett farkasszemet egymással, és őrizték közösen a Dévényi-kaput és az azon átvezető ősi dunai hajóutat. A várak őrserege határozta meg mindenkor, hogy „szabad-e Dévénynél bejönni” ! (Ady Endre)
A dévényi vár fokán 1896-ban, a millennium évében a csatatér közelében állították fel a győztes hadvezér-Árpád fejedelem. monumentális emlékművét, amikor a király személye melletti miniszter mondott ünnepi beszédet, a pozsonyi csatát is méltatva. A vár fokán álló, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet Bercsik Gyula tervei alapján építették.Az oszlopfőn elhelyezett honfoglalás kori vitézt ábrázoló szoboralakot, amely jobbjában leeresztett kardot, bal kezében országcímerrel díszített pajzsot tartott, jelképesen az ország kapujának őrzőjéül állították.A szobor Janko
Persze, mert vagy a családban, vagy az iskolában megtanulták.Bratislava az ui. Pozsony/Pressburg néven a monarchia jelentős Duna-menti kereskedő és szabad királyi városa volt és sok németajkú lakta mindig (tót pedig Trianon előtt alig).Másrészt az úgy van, hogy a "zemberek" nem a nagyfőnökkel truccolnak általában, hanem inkább a művezetővel, aki alacsonyabb polcon található.A cseh-morvák is szálka, légy nyugodt (sőt) Ha pl. Masaryk-Benes tevékenységét megnézzük-ez kiderül feketén-fehéren.(Azt, hogy Szvatopluk "lovasbohóc"-e, mint a mi Szent Istvánunk az egyszerű tót ember szemében-ne kérdezd, momentum nem tudnám megmondani.)
Németül meg tudnak?
....mivelhogy megjátsszák az agyukat.
Azt a nemlétezőt.
(Be kell tudni nekik, nem kell foglalkozni vele, kifújni mint a cigarettafüstöt anélkül, hogy mellreszívnánk, mert lelkiszegényekről van szó.)
Dévényben az őrök szinte "nem is hallottak" Magyarországról.
Ez, hogy "tót vár" eleve nonszensz, hiszen nem építettek kővárakat Szvatopluk idejében.
Még az Árpádok alatt a fejlettebb Magyar Királyságban is csak a tatárjárás után kezdték, amikor IV.Béla elrendelte. Addig favázas földvárak voltak vagy ún."motte"-k, amely sánccal körülvett, kezdetleges földvár volt.Sokszáz nyomai tekikthetők meg az országban.Várispánok felügyelete alatt mint katonai objektumok, de ezek már a tatárok kínai tervezésű hajítógépeinek sem tudtak ellenálni vagy felgyújtották őket gyujtónyilakkal.
Ezek a történelmi koholmányok csak a hülyéknek és az újszülötteknek szólnak.
Pozsony magyar koronázóváros volt igen régóta és ez a fajta "alternatív" történelemírás hiábavaló foglalatosság szerintem, de nyilván jól megfizetik valakik.
Igen, nem is beszélnek másról, csak a tótokról. A kiírás szerint tót vár volt mindig. A német feliratot olvastam. Még véletlenül sem beszélnek magyarul, az étteremben sem. A ribizli boruk viszont finom.
Gyanítom, hogy a szobor nem a 907-es jelentős országvédő csatánk (germánverés) kapcsán került ide, hanem valami ködbevesző tót legendára utal !
Köszönöm, Mária.
nagyon tetszik :)))
Köszönöm, Mari.
Elragadó:))