:-DDDDDDDDD

Hermi, akkor ebben is egyetértünk! :-) Örülök! :-)

Irénke: szerintem is, én is imádok itt lenni:-D

Hermi, a jelek szerint boldog, boldogtalant bejelöl a facebookon? A magyar gárdától Isten mentsen! :-( Tudod, jobb a békesség! Az Inda egy képes album, kedves ismeretlen ismerőssel! :-) Itt a helyünk! :-)

Igen, fenn is találkozunk!!!:-))

A fiam informatikus mérnök, kérdeztem, hogy a facebookra hogyan kell bejelentkezni, mosolygott és azt mondta, hogy nem kell az neked, én sem vagyok fenn. Akkor még nem igazán értettem, hogy miért terelget el tőle, mert mindenki arról beszélt, hogy a facebookon mennyi érdekes dolog van. Hát regisztráltam fénykép nélkül, fiktív névvel, gondoltam, hogy így hozzáférek sok hivatalos oldalhoz is. Aztán kb. 2 óra múlva már 13-an bejelöltek (mondom, fénykép nem volt, a nevem sem az igazi...) ismerősnek (!!!), meg kaptam egy csomó levelet, pl. a magyar gárdától, gyorsan le is léptem. Azóta nem is próbálkozom, nem hiányzik ez nekem...

Az IWIW-nek én is tagja voltam addig, amíg meg nem szűnt! :-)

Én regisztráltam a facebookra, de nincsenek jó tapasztalataim az oldallal kapcsolatban. Lányom tanulós éveiben aktív részese voltam az iskolai közösségeknek, ezáltal a lányom osztálytársait, tanárait jelölgettem be, egy-egy Indás ismerős is bejelölt, de alig használom ezt a közösségi oldalt. Eleinte próbálkoztam oda fotókat feltölteni, de lebutítja, eltorzítja a képeket és úgy döntöttem, hogy inkább maradok az Indán! Akkor ezt megbeszéltük, Mammarózával együtt fenn is folytatjuk az Indás fotótúrát! :-))))

Jól van Irénke, majd hármasban bolyongunk együtt...:-)

Én nem hagylak itt benneteket a Facebook miatt, mivel nem vagyok fenn, de nem is szándékozom fent lenni, elvből... Régen néhány évig (talán kettő?) csatlakoztam az Iwiwhez, de nem voltak jók a tapasztalataim, így töröltettem magam onnan hivatalosan, még jóval azelőtt, hogy megszűnt. Szóval én maradok, amíg meg nem látogatom drága Mammarózát, hogy megismerkedjek vele...

Hermi, érdekes dolgokat írtál, mert hasonlóan érzem magam én is itt az Indán. 2012 nyara óta ismeretlen ismerősként tartozom Indás barátaimhoz, ha szabad így nevezni őket. Mammaróza Bokamarival együtt elsők között ismerkedtek velem, anno kitárgyaltuk fiatalságunk első munkahelyét, megtudtunk egymásról egy-két rövidke kis élet történetet. Bokamari és még egy pár Indás átpártolt a facebookra, de Mammaróza rendíthetetlen maradt, továbbra is az Inda baráti köréhez akart tartozni és úgy érzem, hogy örökre itt is marad! Biztos vagyok benne, lelki szemeivel követi szeretteit és nem utolsó sorban bennünket. Ott fenn, ha eljön az ideje, boldogan megyek egy Indás közös fotótúrára! :-))

Igen, emlékszem Irénke....:-(

Most ő is naplementés képpel búcsúzik, de ezt már nem ő töltötte fel...:-(

Mindig megmosolyogtam az avatarját, amikor írt, az jutott róla eszembe, hogy amikor az előzőt lecserélte, akkor írta, hogy ez anyukája kendője... Én sem ismerhettem sajnos, de biztosan nagyon szerette a családját és ők is őt, nagyon jó ember lehetett!!

Még soha nem éreztem ekkora lelki fájdalmat, ha olyan ember ment el, akit személyesen nem ismertem, valahogyan úgy érzem, akikkel itt az indán beszélgetek, azok a családom részei, barátok! Nehéz feldolgozni...

Abban bízom, hogy most jól kinevet bennünket, hogy bánatosak vagyunk, pedig egyszer majd együtt megyünk vele ott fenn fotótúrára...:-)

Hermi emlékszel? Kb. egy évvel ezelőtt egy naplementés fotóval búcsúzott szeretett bátyjától! :-(

"... reggel még felkelt, de a naplementét már nem láthatta, elfogyott az ereje és mennie kellett - pedig nagyon szeretett volna még maradni:(:(:(:( "

Nehezen dolgozta fel bátyja halálát! :-( Mammarózának lelki feltöltődést jelentett a fotózás a képek feltöltése és a baráti beszélgetések az Indás ismerőseivel! :-) Még a mai napig sem tudtam belenyugodni, hogy itt hagyott Bennünket! :-) Itt mosolyog az "avatar" fotóján, olyan érzés, mintha még itt lenne közöttünk! :-) Sajnálom a bepótolhatatlant, hogy személyesen nem találkoztunk, pedig egy párszor pár óra különbséggel egy helyen jártunk és fotóztunk! :-) Én is remélem, hogy lát bennünket és fentről kattintgat! :-)

Azt hiszem, sokan vagyunk, akiket megrázott ez a fájdalmas hír...:-( Bár este mindig sokáig fenn vagyok, az éjjel én is nehezen aludtam el, állandóan Mammaróza járt az eszembe és az a kép, amit a lánya feltöltött...

Ma sokáig nem is nyúltam az indához, pedig azzal szokott indulni a reggel, szinte féltem, hogy újra szembesülök a valósággal...:-( Nagyon szomorú vagyok, meg nekem nincs is kivel kibeszélni a bánatomat, csak kóricáltam a lakásban... Aztán most mégis erőt vettem magamon, láttam, hogy már vannak új képek, írtam is hozzájuk, de a szomorúságom nem múlott el..

Remélem, lát bennünket és vigyáz ránk, a vidámságára és az életigenlésére kell gondolnunk, úgy talán könnyebb lesz a búcsúzás...!

Nagyon sajnálom, hogy csak az avatarjáról ismerhettem...!

Mammaróza 24-én korán reggel még kiment a Margit-szigetre, "szűz" havat fotózni. 26-án még írt egy pár sort a képei alá. A Bálnás képemhez hozzászólt, hogy egyszer rászánja magát, elmegy, hogy Ő is lefotózza. Megrendültem! :-( Éjjel alig aludtam, sőt ma anyukámhoz mentem, útközben egyfolytában rá gondoltam, mert egy kerületben laktak, a közös buszmegállók, a templom, a Béke tér, szóval azt hiszem soha nem tudom Őt elfelejteni! :-( Mammaróza éltető ereje a fotózás és az Inda közössége volt, gondolom ezért a lányától a fájdalmas értesítés, amiért külön hálásak lehetünk! :-)

Én is meg vagyok döbbenve, kedden még töltött fel képeket... Nagyon megrázott a hír, teljesen a hatása alatt vagyok... Nem is értettem talán meg elsőre...

Igazán megrázóan nemes gesztus volt a lányától, hogy a friss fájdalomban is gondolt az inda-közösségre, köszönet neki érte, bár nagy bánatot okozott...:-((

Hermi, leesett a tantusz! :-( Sajnálom, hogy félre értettelek, én a Böngészőbe kiválasztott fotókra gondoltam! :-(



Nem akartam hinni a szememnek, többször elolvastam a fájdalmas sorokat, felfoghatatlan dolog történt! :-( Hirtelen történhetett, hisz a napokban még a Margit-szigeten fotózgatott! :-(

Mammarózára gondoltam...:-(((

Hermi igen láttam! :-) Ettől miért görbült le az ajkad???

Láttad a mai böngésző falat...?????:-(

Én is örülök neki!!:-)

Hermi, a helyszínen több, mint 1 hónap után is érezni lehetett a mézeskalács illatát! :-) Örülök, hogy nem mentünk el a bejárat mellett! :-)

Köszönöm a linket, ez tényleg igazi csapatmunka volt, dicséret illeti a közreműködőket!! Arról nem is beszélve, hogy szinte érezni lehet a képeken át is a mézeskalács illatát...:-DD

Hermi, igazi csapatmunka volt a javából! :-) Ha érdekel, nézd meg, küldök egy linket a fotók miatt, hogy lásd, milyen mézeskalács épületeket sütöttek és állítottak ki! :-)



http://napfenyposzt.blog.hu/2016/01/02/mezeskalacsvaros_stilus_muveszet_tarsasagi_elet

Ez is aranyos, gondolom, egy kis időt eltöltöttek vele, amíg kész lett:-)