:-) szívesen :D ;)

Egy ismerettel gazdagabb lettem, köszönöm.

Anna: :DDDDDDDD

hehehe :-D

oreg541: Furik a szövegek, de talán jobban szeretem, mint a képeket:-)

Végül is.. pl:Talicska= furik..:D

Erre körbálának nevezik az ilyet, de a henger találóbb :))

:D bizony, bizony...:-)

Megjegyeztem! Henger bála!

...sok mindenre jó az Inda beszélgetés!

Mindig jobb, mint egymás mellett elbeszélgetni...:D :-))

:))

Jókat beszélgetünk, a bála mellett....csak vigyázat, nincs kiékelve!:-))

Kedves Oreg541 Itt minden hozzászólásnak helye van. Köszöjük, hozzászólásodat, érdekes volt. Írj máskor is!

Ezt a szép eszmecseréhez hozzátenném , gyerekkorom emlékét, ha megengedik:: törés, fosztás, és a szép csöveket párba kötözték majd az Ősz kezdetekor következett a szár vágása, amit kévékbe kötve hallatszottunk, és 1-1 kévét a szarvasmarha elé a jászolban egész nap elcsemegézett (megkopasztotta...):D

-------------------------------

iiilona mondja:



"Óriási guriga!" egy kis kiegészítés: Henger bála! Mert van a kicsi, és a nagyobb (bála ) változata... kis bála (emberi erővel-vasvillával,általában széna, a nagy bála (gépi erő-emelő villás segítséggel került a szállított eszközre )kazánokba került...

Mj: bocsánat talán kissé szokatlan módon fejeztem ki gondolataimat...:D ;)

A szárízík a kiváló fűtőanyag volt a kemencébe. Két-három kéve elegendő volt az esti/éjszakai melegedéshez.

Ezzel a bálával elég macerás bánni, szerintem nem teheneknek bálázták, inkább birkának. A tehén nagyon finnyás jószág. Nem eszik akárhogy akármit. De ki tudja a mai tehenek már lehet, hogy igénytelenebbek.

Itt nemrégen egy vállalkozó biobrikettet kezdett el gyártani. Kukoricaszárat is szokott bálázni, de inkább búza, árpa és repceszalmát.

Őszintén, most okosodtam egy kicsit és tudtam meg dolgokat. Széna és szalma bálát láttam, de kukorica szárból most látok, itt először.

Anna, örülök az információnak. Dehát végül is a jászok és a kunok valamelyest rokon népek voltak. lehet azért is van ennyi hasonlóság. A lányok, mkor kicsik voltak, kiskualcsházának mondták, mert a Kiskunlacházának számukra semmi értelme nem volt :-))

Mária képei: ☺☺☺ örülök neki!

Dzsaguar! Megkérdeztem! Tényleg az a szárízík. És ugyanúgy volt lábon fosztás, mint felétek!

Mifelénk csak egy betű volt az eltérés. Nagyapám szárízéknak hívta a tehenek által lerágott kukoricaszárat, de alkalmanként szárbordónak is nevezte. Prímán lehetett vele a katlanba begyújtani. De a cserépkályhában is gyújtósként szolgált.

nagyon tetszik a párbeszéd is

Először volt a kukorica törés, aztán a fosztás, majd a morzsolás. Nálunk így ment.

Errefelé nem utólag fosztották a kukoricát. Még a száron fosztották.

Dzsaguár valószínű igazad van! Nagyszüleimnek volt kukoricaföldjük, meg tehenük is. Hozták a kukoricát, leborították, jöhetett a fosztás. A szára volt a szárízík. Hogy aztán levéllel, vagy levél nélkül??? Akkoriban nem izgattak a részletek. Most már megkérdezném, de késő :-((

Csuru! Mire gondolsz?

jávorfácska, errefelé használják, de csak akkor mikor már a boci lerágta róla a levelet. amíg a levél, csuhé rajta van addig szár :)

De szeretem!

Használják felétek a szárízík szót?

Én most látok először kukoricaszárból bálát.Nem tudom, hogy takarmányozásra vagy tüzelőnek használják-e?

Óriási guriga!