Hm..., milyen tanulságosak azok a grafikonok: jól mutatják, hogy az "átkosban" majd minden évben 6-800 új autóbuszt kaptak a Volán társaságok (akkor még a Volántröszt osztotta szét őket a műszaki elhasználódás normatív mutatója alapján). A rendszer-változtatás után aztán szétszedték a Volántrösztöt kisebb megyei és még kisebb helyi társaságokká. Jól látszik, hogy milyen gyorsan elfogyott (1992-93)az új buszok beszerzésére rendelkezésre álló pénzük. Aztán további cégátalakítások után is csak az "ócó" banki hitelek idején tudtak új (v. levetett használt nyugati) buszokat venni. Bár a "régi szép időkhöz" képest a korrábbi mennyiségeknek már csak a harmadára futotta. Az állomány is a régi (de olcsón üzemeltethető) egyen Ikarusok helyett legalább 3-4 különböző típusból tevődik össze, amelyek üzemeltetése karbantartása a típusváltozatok számával még csak nem is lineárisan nő. Mára pedig megengedik nekik (a Volán társaságoknak), hogy buszok helyett a banki hitelek készenléten tartásáért fizessenek. Ez utóbbi magatartásra vajon milyen jelző illene?