... :-) ...
Kedves Péter, nem rég érkeztem haza és találtam ezt nagyon megfogó magyarázatot.
Péter, nagyon, nagyon hálás vagyok. Köszönöm szépen a rendkívüli érthető magyarázatot. Szükségem is van rá, hiszen a böngészőben kevés adat van. És, íme Te ott nőttél fel a közelében és nagyon jól ismered. Olvastam, itt egy nagyon haladó, pezsgő művésznegyed volt. És van a mai napig.
Most megyek és megnézem a térképet. Köszi, ♥
... elnézést a "tördelési" hibákért .. az Inda tette velem ...
megépült a kontinens első földalatti vasútja, a város szerkezetét és képét még ma is
jórészt meghatározó épületek, hidak, közlekedési útvonalak, gáz-, víz- és csatornahálózat stb. Az 1872-ben "egyesült" Budapest Európa vezető városai közé
került.
Az 1895-ös térképen az Epreskert már a mai kereteiben látszik már "Benczúr Gy." felirattal; az Epreskert u-t ma Munkácsy Mihály u-nak, a Bulyovszky u-t
Rippl-Rónai u-nak nevezik.
Gyermekkorom közel 4 évét e környéken, a Bulyovszky u-ban lakva töltöttem. Naponta jártam az Epreskert mellett Kmetty u-i óvodás lévén, és rémüldöztem az
akkor elvadult bozótosból rámtekintő feketedő fehér arcoktól, lábaktól, karoktól; mindig a túloldalon mentem.
Ma nagyon kellemes, hívogató kert; kár, hogy csak engedéllyel lehet belépni.
Ilona kedves,
Miután nem Pesten élsz, és talán a város fejlődését sem ismered annyira, hogy szemléltetőeszköz nélkül érthetően vázolhassam a kert környezetét és annak kialakulását, feltöltök egy Pest térképet az 1837-ből és a 19.század végéről származó rendkívül részletes (házszámozásig) térképrészletet az 1896-os Millenium előtti évből.
Pest városa a török kor utáni átmeneti "sokk-szünet" kezdte kinőni a középkori városfalakkal határolt kereteit. A falon kívül is kialakultak kezdetleges
városrészek. A fal lebontása a 18.sz. fordulóján a városfejlődés erőteljes megindulását hozta magával. A városfalból mára csupán néhány (talán 3) rövidke faldarab maradt meg.
A fal és annak kapui a mai városszerkezeten is nyomott hagytak. A hajdani városkapukhoz vezető országutak helyén húzódnak a mai ki- és
bevezető főútvonalak (Váci [Bajcsy-Zsilinszky]-, Hatvani [Rákóczy, Kerepesi]-, Kecskeméti [Üllői] út). A városfalon kívüli út ma a "kiskörút" a Deák tértől a
Szabadság hídig. A Pest 1837. térképen jól látszanak az új városrészek (Lipót-, Teréz-, József- és Ferencváros) és az is, hogy a Városliget (Stadt Wäldchen) és a város között kertek, szőlőültetvények és "epreskertek" voltak.
A kiegyezés után nagyon felgyorsult város építése. Ehhez jelentősen hozzájárult az ország 1000 éves "fennállásának" megünneplése és az ahhoz kapcsolódó beruházások. Kialakították a Nagykörutat, a Sugárutat (ma Andrássy út),
Most olvastam utána a Wikin az Epreskert történetének. Szép múltra tekint vissza. Úgy gondolom az egész környék maga, művészettörténet!
... és még, amit kívülről nem látni ...
Az Epreskert egy egész "téma halmaz" :))