... igen Ilona! odaképzeltem és már hallom is az énekét!!:)

Nagyon szép ez így! Szeretem ezeket a finom, lágy felhőket.



Én elképzeltem, hogy a boldog kis pacsirta ott ugrabugrál a fű között és egyszerre, mert ő ilyen, rákezdi szédítő énekét.:)) Ugye már nem is hiányzik a látványa? Elég az éneke:-))