A nyugdíjunkat nem viszi el! Legfeljebb majd nem utalja :-( :-(

Főleg, ha utcai munkásságom napvilágra kerül...Erről a Hörrtévé munkatársai tudnának nyilatkozni, amikor a rendőrök menekítették ki cipőink elől.

Csak nem kiabáld el!:):)

Fiatalságunknak az a 4-5 éve így zajlott, mert cégünk legnagyobb telephelye a WestEnd helyén volt.....és az agglomerációban laktunk, munka után ilyen helyeken találkozgattunk, barátoztunk, barátnőztünk, vacsoráztunk és utána nyomás busszal vagy vonattal haza. Épp a legutóbbi Kossuth téri hőzöngés után sétáltunk hazafelé a Münnich Ferenc utcán és mutattuk lányomnak, barátainknak, hogy a Nimród étterem (már évek óta üresen áll) nélkülünk ki sem nyitott volna...Élére rakva azt a bankókat, amit nap mint nap így feldobtunk, nem itt tartanánk. Igaz, a mai fiataloktól nem a szórakozóhelyek, hanem az állam bácsi vitte el a megtakarításaikat :-(( Mi jártunk jobban!!

... én már nem is nagyon emlékszem! Igaz, hogy talán, ha kétszer voltam ott!!.) Soha nem voltam nagy étteremjáró!:)

mammaróza: Mertem volna én szorgos, törékeny kislánykákra nézni, mikor társaságban voltam? :-)) Pedig valójában el sem tudott bújni, mert emlékeim szerint ahhoz nem volt elég nagy étterem.

Évika, bizony, én is rég nem hordom. Maximum 4-5 cm. sarok. A legjobban érzem magam a sportcipőkben. Az egy jó találmány. Mikor szoknyát hordok akkor kerülnek elő a cipők. Pedig nagyon szeretek most is öltözni, de a kényelmet már előnyben részesítem.:):)

Ilona, a mai napig csodálkozom magamon, hogy bírtam menni egész nap a magassarkú cipőben! Ma már hetekig keresek, mire találok egy cipőt, amit egyáltalán a lábamra tudok húzni!:):):)

Anna, ha oda jártál, tényleg emlékezhetsz!!:) Egy kis törékeny 20 éves szőke kislányka!!.):)

Ejnye, már megint elvezettelek Titeket a szép leveles tájtól más iránya :-(

...viszont így olvashattuk iiilona vicces történetét.

Szép nagyon. Nemsokára belepi a hótakaró!



Anna, ha-ha-ha:):) Nekem is mondták, nagyon régen, reggel mikor késésben voltam, a magassarkú cipőben, méteresre nyújtott lépteim láttán. "..ha látnád magadat, autóból,nagyon férfias lépteiddel..."

Anna!:):)

Én emlékszem a kisebbikre, de Ő rám biztosan nem....akkoriban még elég férfias teremtés voltam :-))

Pontosan!!! Épp azidőtájt került be a családomba a kisebbik sógorninám!:):):)

Nahát!! (76-80 közt múlattuk ott az időt)

Akkor még találkozhattunk is, mert (valaha) a kisebbik sógorném ott dolgozott és néha beugrottunk!:):):)

:-))) Szép emlékek! Igen sok időt töltöttünk valaha a Népköztársaság úti Trojka című hivatalban....

Úgy legyen!! Remélem legközelebb már trojkával hozathatom ide magam!.):)

Megpihennek a levelek a padon, hogy majd átadják a helyüket a hópelyheknek.

Csodaszép ez a lombszőnyeg!

Csodálatos őszi fotó !