Mint előttem, én is most látok először ilyent...:)

Anna: valamit félreértettél, pont azt írtam, hogy az általad idézett történetet ismerem, bár annak örülök, hogy személyesen Léderernét nem ismerem:-) Még gyerekkoromban a nagymama mesélt róla:-)

Hermi: Tényleg nem ismerős a történet?

Pedig gyümölcsszedéskor biztos kölcsönadná a kosarát...

:):) Személy szerint még én sem találkoztam vele!.):)

:-) Én csak Léderernének Anna által idézett történetét ismerem:-) Nem örülnék, ha a szomszédom lenne:-)

Na, Léderernét speciel ismerem!:):):)

Mindenkinek van valami dilije!



Erről Lédererné tudna bővebben beszámolni :-D :-D

„Lédererné, mi van a kosárban/ Kodelkának keze, feje, lába”.

Hát nem tudom... Szerintem ez nem normális dolog... (Vagy már nagyon öregszem...)

Először csak az egyikkel sétált, de amint megkérdeztem, hogy fotózhatok-e, azonnal elővette a másik tekit is a táskából!:) Az már biztos nagyon elfáradt, mire körbe sétált a vadaskerten!:):)

Láttam, de azt hittem a sportfelszerelése van benne...

Anna! következő fotón láthatod a gazdáját, a teknőshordozó táskájával!:):)

Őrület!

Gondolom, ha megunja a pasi a sétáltatást, egyszerűen vállára kapja a kötelet és hazalóbálja a páncélost.

Nem jutok szóhoz ...

De jó! Ilyet még nem láttam!

Nagyon jó, én se láttam még ilyet! Moncsi lányom nagy állatbarát, kiskorában mindent hazahordott. Húsvétra mindig kisírta a kiskacsát, kiscsirkét. Macskánk is volt. Ő a macskát és a csirkét (mert megnőtt lakásban, dobozban) sétáltatta pórázon a folyóson. :)))

Teki sétáltatás?

Én sem, pedig nekünk is volt kettő, de az utcán nem sétált, csak a lakásban!:):)

Hát még ilyet sem láttam. teknőst sétáltatni !