:)

Ez a szomorú, hogy elvették a tulajdonosoktól, és teljesen lelakva, romos állapotban kapták vissza, ha egyáltalán vissza tudták perelni az államtól. Az állam pedig semmiféle kártérítést nem ad. Vagy látszat csinosítás van, ahogy írod. Kívül szép, belül rohad. Elkeserítő helyzet :(

Jól mondod, kincs/kincsek, amit nem szabadna veszni hagyni.

Sok, szép épülettel ismertettél meg. Nagyon örülök. Bár lenne több időm, hogy mindenik fotódat meg tudjam nézni.



A mi kis városunkban is vannak nagyon szép polgári házak (nem ennyire értékesek, mint amiket mutatsz), a 19-20 századból. Anno...a tulajdonosoktól elvették, proletár népeknek utalta ki a rendszer. Aztán mikor kezdték építeni a tömbházakat, ez a népség (más is) költözött oda. És ezeket a lakásokat, egy jóval alacsonyabb rendű fajnak adták ki. Volt, amit 90 után a leszármazottak vissza pereltek, de kevésüknek volt pénzük a javításra, újjáépíteni, vagy épp kirakni az ott lakókat. Még némelyik központi szép házat, ma is ők lakják. Kívül a város visszaállította a régi szépséget, de bent rémség van...és rengeteg p...é.

Nagyon kár, bárhol a világon, az örökségünket veszni hagyni.

Kár érte, de talán megmentik. Mikor beléptem a lépcsőházba már akkor éreztem, hogy egy kincsre találtam. Amikor pedig felnéztem a kanyargó csigalépcső aljáról még a lélegzetem is elállt :)

Mi gyönyörűség veszendőben...:)