Nevetnijo:
Köszönöm, hogy megosztottad ezt a cikket, ebből talán az is kitűnik, hogy nem mi látjuk rosszul! A dózerolás, a fakivágás, a múlt teljes eltörlése soha nem teszi szebbé az országot, a fővárost...:-( Nagyon örülök, hogy Ráday úr még tevékeny, azt hiszem, hogy tökéletesen megfogalmazta a mai helyzetet az interjúban!:-( Nem tudom, milyen világ felé haladunk, de nekem nagyon nem tetszik, ha fiatal lennék, biztosan elgondolkodnék rajta, hogy akarok ilyen és a még ilyenebb történések, helyzetek között itt élni, egyáltalán megélni, gyerekeket nevelni...:-(((
Itt a teljes cikk, ha esetleg el szeretnéd olvasni.
http://nepszava.hu/cikk/1110542-raday-mihaly-barmit-megtehetnek-es-meg-is-teszik
utolsó mondat vége már nem fért ki, akkor újra:
Nincsenek csaták, mert az emberek nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy érdemben csatázhassanak."
forrás: nepszava.hu
Hermi, erre ez a válaszom. Ráday Mihállyal készítettek riportot.
"Az átkosban könnyebb volt várost védeni? Azért kérdem, mert akkortájt ennek a tevékenységnek mintha nem lett volna politikai töltete, ma viszont, mint tudjuk, idegenszívű uszítók akarják elgáncsolni a kormány nagyszerű terveit." - ezt kérdezte a riporter
Ráday Mihály válasza:
"Támadott azért engem a kékfényes Szabó László is azzal, hogy múltimádó retrográd vagyok, túlzott anyagi ráfordítást követelek az országtól, hiszen sokkal olcsóbb újat építeni, mint megóvni a régi vacakokat. A jelentős különbség az, hogy a rendszerváltás előtt be lehetett jutni fontos emberekhez és meghallgattak – ami ma elképzelhetetlen. Amikor például láttam felállványozva a Belügyminisztériumot, megkerestem a belügy titkárságát. Horváth István belügyminiszter fogadott, elmondtam neki, hogy ha már dolgoznak a házon, meg kéne csinálni rendesen, mert a háború előtt mindkét oldalon a fenti timpanonokban magyar címer volt angyalokkal, az épület sarkán pedig kupola, amit a bombázás után nem állítottak helyre. Horváth rábólintott és megcsinálták. Ma gyakorlatilag lehetetlen beleszólni bármibe, ami egyszer eldöntetett odafönn, abban nem lehet változás, se kicsi, se nagy. Régebben a döntéshozókat észérvekkel meg lehetett győzni. Ma erről szó sincs, mindenki lihegve, farkcsóválva kiszolgálja az éppen esedékes, olykor abszurd elképzeléseket vagy lapul és dohog. Nincsenek csaták, mert az emberek nem kerülnek abba a helyzetb
Igen, biztosan akadnak, de ez konkrétan Bp. közepén van!! Ráadásul rengeteg olyan csodaszép régi épület van pl. a Rákóczi úton is, amelyik ugyan nincs ennyire lerobbanva, de konkrétan fekete! Nem lehetne esetleg egy stadion árából néhányat lemosni...? Vagy túl sokat kívánnék???
Úgy gondolom, hogy vannak. Lehet, hogy nem a városközpontokban, de a külső részeken biztos találnánk. :(
Azért kíváncsi lennék rá, hogy Európa más fővárosaiban is vannak-e ilyen lepusztult, régi épületek a városközpontban (most nem a városszéli, bevándorlók lakta házakra gondolok...)!?!
Tényleg szomorú a sorozatod, de hiszen én is látom, ahányszor beteszem a lábam székesfővárosunkba... Ez a valóság!:-((
Hermi, nem akartalak elszomorítani, csak bemutatni akartam, hogy Józsefvárosom hogyan alakul át. Ennél még rosszabb, még lesújtóbb utcák is vannak, és ott nem folyik a nagy újjáépítés! Az a szomorú, hogy az egész országban vannak ilyen házak, épületek, és családok élik mindennapjaikat így... :(((
Legközelebb már valami vidámabb témát választok. :))))
Nagyon elszomorító a sorozatod...:-(