Kedves mammaróza, kicsit távolabbról (15 m körül) már könnyen téveszti össze az ember a varjúval. A nyaka körül ezüstös csillogású toll, egységes sötétszürke szín, villogó világos szem - ezek kiszúrhatók. Aztán már csak óvatoskodni kell, hogy becserkésszük egy kicsit közelebbről. Vagy egy 500-800 mm-es teleobjektív, ami - természetesen - nincs.

De jók ezek a csókák! A szigeten vannak ilyenek? Én miért nem láttam egyet sem? Csak dolmányosak vannak, de azok elég sokan!.)

Krémusz: akkor a szemeik különlegességében egyetértünk.

Csuru: látod, az előző képen a párjával van.

Mi egyedül vagyunk. Ők nem. Mert ők nem társadalomban élnek. A mi összes bajunk abból ered, meg esendő létünkből, mely hatalmas céljainkkal és vágyainkkal nem áll össz-hangban.

Latod? O is egyedul van:))

A szeme fogott meg engem is! Nagyon átható a tekintete, ha lehet ilyet mondani egy csóka esetében...

Olyan, mintha az ember veséjébe látna vele, nagyon érdekes számomra, mert még soha nem láttam csókát :)

A kutya körülírása téves volt. Husky - és az szibériai. Bocs!

2000-2001. körül fedeztem föl ezt a madarat, mikor a munkahelyem ablakában megjelent - szintén télen. Azonnal kapott csíkokra vágott párizsit. Eszegette. Egyenként. Aztán odarebbent egy dolmányos varjú, s addig ügyeskedett, míg egyszerre mind a csőrébe vette, ami maradt. Azóta itt-ott láttam (az EMKE-sarkon, a Szigeten, Csepelen), de ritka. És tényleg nagyon szép! A szeme ugyanúgy kitűnik a többi hollóféle közül, mint ahogy a farkaskutyák közül az a bizonyos kékeszöld szemű kanadai fajta...

Nagyon szép csókafotó!!!

Fotogén madár :))

Ó, a csóka haver:)))