Most az egyszer örülök, hogy félreérthetően fogalmaztam.

Erről anna tudna mesélni.

Élvezettel és irigykedve olvastam naplórészleted.

Én a 20-án tapasztalt feltöltés nehézségére céloztam.

Erzsébet: szombat volt, nem volt munkanap. Idézem a naplóm: "márc 28. szombat. 7 körül ébredtem. Reggeli. Busszal Shady Grove, metróval Galleries-Chinatown. Gallery of American Art. Ansel Adams kiállítás (nagy tömeg), séta egyéb részeken, a múzeumi boltban: Man Ray és Alfred Stiglitz. Séta a National Geographic-hoz. 1 órás sorállás után sztereo-film a Titanic-roncsról. Film után Fort Jamestown-kiállítás, a múzeumi boltban vettem egy Titanic-könyvet és egy Titanic-kazettát. Séta Fehér Ház, Washington emlékmű, Tidal Basin, Jefferson-emlékmű (cseresznyevirágzás), vissza a Reflecting Pool mellett, Washington Circle, Dupont Circle. Metróval Shady Grove, busszal haza. Giant." Azóta leszoktam a naplóírásról, de néha jól jönnek a feljegyzések, mert a filmes gépeim se a felvétel idejét, se a helyét nem rögzítették még.

Pedig még csak hét közepe volt.

Tegnap este töltöttem fel a képeket, és sajnos rendetlenkedett a feltöltés. Nem fértem hozzá a feltöltött képekhez, hogy hozzáírhassam a negyedszázadosságukat és az amerikaiságukat. Azt hittem, hogy egész hétvégére megmarad a zavar. Szerencsére az előbb ránéztem az Indára, és a helyükre rakhattam a képeket, megkaphatták a címet, a címkéket és a magyarázatot.

Igen! Japánban az igazi!