Igen, elméletileg nem lenne szabad így a napba fotózni, de neked megbocsájtjuk!:)))
Jó fotó!
Gratulálok!:))
ez igy szép ahogy van:) grat!!!
hajrá, hajrá! menni fog :)
Köszönöm az észrevételt! Bevallom őszintén, ezt a fotót automatikus beállításokkal készítettem. Amikor ilyen "mozgásban lévő" pillanatokat fotózok egyszerűen nincs időm állítgatni, mire beállítom, elment volna a paci. Egy mozdulatlan témával megpróbálom majd. :))
nagyon jó képnek tartom ezt a fotót a paciról, és tetszik az ötlet is. .de talán ha még nagyobb rekesszel próbáltad volna- pl. 8,9, látszodtak volna még szebben a sugarak. legközelebb, ha lesz lehetőséged, próbáld ki, nagyon hangulatos fotókat lehet így csinálni, de mondom, minden elismerésem ehez is! :)
Azt jól tetted. A paci fontosabb volt. ;)
Parányit sötétítettem rajta, nem akartam hogy a háztetők eltereljék a figyelmet a pacimról. :))
Nem feltétlen Photoshop-ra gondoltam. Nekem is a legokosabb programom a Paint. :)
Inkább arra, ahogy a képből, amit látunk fénykép lesz, és kicsit más hatása van a végén. Például itt a színtelenség egy hangulatot hoz, plusz a kép olyan, mintha két elem egyesüléséből alakult volna ki: az éjszakai faluszél és a tündöklő Nap. De jól megférnek együtt. :)
Igen, olyan "mesés" hatást kelt. :) A varázslat alatt mit értesz photoshop-ot? Én sosem használok ilyesmit.
Sajnos, ahol ez a kép készült csak pár napot voltam, nem ott lakom. :( De mit hoz a sors, amikor mentünk hazafele pont ott legelt az út mellett a paci, szóval még utoljára láthattam.
Örülök, hogy tetszik ahogy "alkotok". :)
Ezt ki kell próbálnom, mert egyelőre varázslatnak tűnik. :)
Amúgy én is szeretek nappal szemben fotózni (ld. "Napunk" vagy a "Puha nádas-ágyba bújik a Nap éjszakára" :DDD).
Visszamentél azóta hozzá? Lehet, hogy újra jól esne neki a jó társaság. :)
Gondolom nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy (úgy általában) szeretem, ahogy "alkotsz".
Még hozzátenném, hogy a képbe nem piszkáltam bele, csak feketefehér effektet adtam neki meg egy kis kontrasztot.
Szia! A kép napnyugta előtt készült 10-20 perccel, utolsó napsugarak.
Bááár... tudom hogy nem nagyon szabadna nappal szemben fotózni, de hát... nekem akkor is tetszik :))
Ha tényleg érdekel hogyan folytatódik a történet elmondhatom: a paci lement a patak partra, ahol aztán ismét összetalálkoztunk és összebarátkoztunk, adtam neki almát, répát. :) Úgy követett mint egy kutya, ez elég furcsa egy lótól szerintem, vagy csak magányos és bennem társra talált. Kissé megijedtem amikor elindult felém, akkora volt hogy jajjj, de csak összeszedtem a bátorságom... :)) kiderült csak barátkozni akart.
Majd később jött érte a gazdája és elvitte, rossz volt. :(
Nagyon eltérő lett így a hangulata! Vajon hová baktat szegény paci? Én is már ki akarom próbálni egy ideje ezt a dolgot. Mármint, ugye ez nappali kép eredetileg? :)