Hát nem az volt.....
Ez nem favicc :((
Pethes Mária:Velencefürdőn is áldozatul estek a fák.Ilyen volt: http://indafoto.hu/Manovezer/image/5202509-f440b94c/20... és ilyen lett a felújítás után: http://indafoto.hu/Manovezer/image/9710759-043cd5d4/20... Azt mondta a máv (mert rákérdeztem):hogy veszélyesek voltak a fák a vezetékre.No már most és gyerekkorom óta járok ide,de més soha nem volt vezetékszakadás a fák miatt...
Kedves Mária! Egyáltalán nem vettem rossz néven, hogy "leévanéniztél", ez csak megtiszteltetés számomra. A néni szó nekem is kijárna, csak a végsőkig igyekszem elkerülni:))) A keresztnév nem stimmelt volna, mert az a Tiéddel azonos.
Elolvastam gyönyörű versedet, és nagyon megindított. Bizony én is sajnálom a fákat, különösen az öreg fákat, hiába mondja a statisztika és a józan ész, hogy itt nálunk több erdő van, mint valaha, ha a szemem a vágásokon akad meg, soha nem a telepítésen. A mai természetjáró szemében az még nem erdő, majd csak lesz.
Talán.
Egyszer.
Az unokáinké remélhetőleg.
Köszönöm a látogatásodat.
Bocsánat, hogy leévanéniztelek, az előbb nála jártam, és benne ragadt abba a folyton sorvadó elmémbe... hidd el, tudom, hogy nálad jártam, és a Te képeidben gyönyörködtem... elnézésed kérem, kedves tacsifotó...
Engem is nagyon bántott, amikor itt nálunk a vasútvonal felújításakor az összes 50 éves hársfát kivágták az állomáson... finom illatuk volt, mikor virágoztak, és árnyat adtak a tűző napsütésben... most kietlen, kopár, modern vasbeton környezet van az állomáson, fémpadokkal, amikre télen a hideg, nyáron a meleg miatt nem lehet ráülni, és sehol egy árnyék... el fogunk olvadni nyáron vonatvárás közben. nos, annyira megrendített, hogy írtam egy verset, és annak az afrikai környezetharcosnak ajánlottam, aki 300 ezer fát ültetett... Ha van kedved elolvasni a verset, itt találod kedves Éva néni:
http://alkoto-haz.hu/?q=node/2336
Szeretettel. Mari
Kedves Quercus!
Köszönöm, hogy idelátogattál a képemhez és véleményt is alkottál.
Én sem vagyok szakember, statisztikákat nem olvasok, de azt látom, hogy amerre járunk egyre több a tarvágás. Hogyan lesz abból erdő valaha, azt tényleg nem tudom. Ez nem egy tudományos megállapítás, hanem személyes meglátás. A tarra vágott hegyoldalak talaját lemossa az eső, stb.
Hát persze hogy fából van a bútorom, meg minden egyébben igazad van, a fára, mint nyersanyagra nagy szükség van. De: az erdőhöz érzelmi alapon kötődnek a természetszerető emberek, nem tudományosan. Ezért érthető az aggodalmuk, köztük az enyém is.
De semmiképpen nem mennék bele egy ezzel kapcsolatos vitába, hiszen tudományos érvekkel semmit nem tudok alátámasztani.
Kedves tacsifotó! Tetszik a kép, főleg a humora miatt. De nem tetszik, ahogyan az emberek többsége reagál rá.
Az nagyon jó, hogy a többség természetszerető, természetjáró, én is az vagyok. Az is igaz szerintem, amit egy hozzászóló állított, hogy a természet legnagyobb ellensége az ember.
De az az erdőirtás, meg sohsem lesz már abból erdő, ez bosszant. Az emberek hajlamosak tudatlanul, félinformációk alapján ex katedra kijelentéseket tenni, amiben sajnos jóhiszeműen még hisznek is.
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem vagyok erdész és nem az erdőgazdasánál keresem a kenyerem. De az erdészek és az erdőgazdaság védelmében közölnék két ellenőrizhető adatot, ami önmagáért beszél: az 1960-as évek közepén Magyarországon 1 millió hektár erdőterület volt. Ma ez 2 millió hektár, köszönhetően, a szakszerű és következetes erdőgazdálkodásnak. Az erdőgazda (függetlenül attól, hogy állami v. magán) KÖTELES minden kitermelt erdő és fa helyett újat ültetni, és ezt a hatóság szigorúan ellenőrzi és ha kell keményen büntet. Szóval akkor hogy is van ez?
És egy indiszkrét kérdés: miből van a széked és egyéb bútorod, az ajtód és ablakod, a papír amit hasznász, amire írsz...? folytassam? ...Szóval akkor hogy is van ez?
Most már csak arra lennék kíváncsi, hogy az Erdőgazdaság mit szól mindezekhez?
A természet szeretete és a fiatalos jókedv jön ki számomra.
Bár ennyi fát lefújni nem lehetett könnyű feladat. Minimum két "művész" munkája, de lehet, hogy több.
Az érdem a festőké,bár nem a festésért.Hanem azért, mert meglátták a rönkökben a játéklehetőséget.
Köszi Wanda, az érdem a "fafestőké". Én csak megörökítettem.
Szegények....de a fotó nagyon jó!:)