Szia Csiri! Köszönöm. Minden esetre felemelő érzés ott állni egy ilyen ember sírjánál....
Kár, hogy nem lehet kétszer kedvencelni-----
distance, Te erősen túlértékelsz engem. Pontosan olyan vagyok, mint mások, egy a sok milliárd közül.
TE TACSI egy UNIKUM vagy. Es ezt oszinten es joindulattal irom.
Sokmindenben tulteszel engemet.
Azt hiszem, az átlagos mértékben voltam beteg. Aktív koromban az ügyfele bacilusait és vírusait szedtem össze, most az óvodából hazahurcoltakat.
De azért nem vagyok elégedetlen, mert szegény nagymama társam jóval többször elkapja....
Erre a hideg tűrésedre jól emlékszem, bár én sem vagyok túl fázós, de az már nekem is sok volt. Vagyis kevés.
Életben ott lenni még szebb, mert a fényképezőgép nem tudja befogni az összes látványt, kivilágítást, a rogyásig odatűzött sok szalagot, zászlókat, a tiszteletteljes, kegyeleti feliratokat és azt, hogy ott állhatsz a legnagyobb magyar sírjánál.
Ehhez még csak annyit akarok hozzaszolni hogy LEKOPOGOM, de egész életemben csak kétszer vagy haromszor voltam megfazva, de akkor is elmentem a clubba futni 8-km-t és tornazni.
Ezzel az eggyel szeretek hozongeni . Bocsanat.
Remélem ezutan nem fogok lerobbanni.
Anna Draga. Az én sogornom az egy fagyos szent.
Mikor szegény batyam temetésére lementem Torontoba akkor olyan melegem volt hogy nemtudtam aludni és ajuldoztam a hoségtol. Erre kivett nekem egy szobat balkonnal és azt tarva nyitva hagytam és ki-ki jarkaltam. Pedig november volt.
Én abnormalissan szeretem a hideget.
It nalam a lakasomban mar tobb mint egy honapja nem futtok és mar 1-hete csak légkondi mellett tudok aludni.
Nagyon szép jolsikerult foto a sok gyonyoru zaszloval
és koszorukkal.:-)))
Igen, régen volt, kb 30 éve. De nagyon jó vissza emlékezni hogy merre is jártunk.
Ági, annyi név kavarog ott, hogy nem csoda. Én is azért tudom csak, mert tegnap voltam ott és hallgattam a vezető előadását.
Igazad van, ahogy emlékszem elég hátborzongató.
Nem jól emlékeztem?
Széchenyi Pál? Valamiért Ferencre emlékeztem.
Ági mama, az a koporsó most is ott van (Széchenyi Pál esztergomi érsek mumifikált holttestével) messziről le is fotóztam, de nem hiszem, hogy felteszem.
Szia Tacsi, örülök, hogy feltetted ezt a képet. Én is jártam itt, nagyon régen, akkor ha jól emlékszem még
Széchenyi Ferenc üveg koporsóját is megmutatták.
Igaz, de ő nem distance, hanem a sógornője.
Ma reggel indult vissza Schwechatról, 9 órás repülő út Torontóig.
Lassacskán hazaér.
...akkor mégis csak megcsalt a teketóriám:-(...pedig a Kanadában hozzá lehetnek szokva a hideghez...gondolom sokat utazott, mert elég nagy a distance a két földrész közt:-)
Szia Anna!
Amióta az emlékezetem tart, azóta egyik volt turistatársam, Kocsis Sanyi volt az idegenvezető. Sajnos most már nem dolgozik, meg kirándulni sem jár, hiába, kiöregedett. Előbb, mint kéne, mert túlhajtotta magát. Gondolom, hogy erre emlékszel vissza.
Tegnap a kanadai rokonommal látogattam el ide, közben tört be a hidegfront, majdnem megfagytunk.
Köszi a látogatásodat és a kedvencelést.
nagyon régen jártam itt...talán a hetvenes évek végén...de akkor többször is...ha emlékezetem nem csal, egy bizonyos Pista bácsi volt, aki a mauzóleumban kalauzolt minket nagy szeretettel és tárgyi tudással.!