A varjak nem pofátlanok annyira, mint a sirályok. Azok tényleg tudnak csípni, kilopni az emberek kezéből az ennivalót stb.
Én is láttam a filmet, sőt az alaptörténetet is olvastam. Az volt a könyv címe: "21 rémes történet." Különböző írók elbeszélései, hát elég rémes volt mindegyik sztori.
Én is szeretem a madarakat, de miután láttam Alfred Hitchcock félelmetes madarait, ha varjat látok, egy kicsit kerülök. Ha fán vannak azért, ha a temetőben látom gyülekezni őket, riasztanak.Tudom, hogy nem bántanak.
:))))
Egy természetjárótól ez temészetes.
Sopronban van egy park, az a neve: Paprét, tele van platánfákkal, Rengeteg varjúfészek van rajta, télen le is fotóztam, a sok varjú potty miatt kész veszedelem átmenni a parkon:)))))
A hozzák közeli varjúfa a Rendőrkapitányság udvarán lehet (talán) onnan áradnak szét nagy károgások közepette.
Én minden madarat szeretek.
Tacsi képzeld nekünk volt egy saját varjunk. Minden reggel ideűlt az ablak párkányra, még akkor konvektorral fűtöttünk, szerintem ott melegedett.
Gondolom, hogy ott is nagyon sok madár van, hiszen kedvező terepük van.
Itt is rengetegszer vonulnak vadlibák, néha nem is látjuk őket, mert ködben, vagy felhőben vannak, de a gágogásukat halljuk. Közel a Fertő tó és a Hanság, ott hatalmas a madárvilág. Varjút pedig rengeteget hallunk, a közelünkben áll egy hatalmas platán, úgy nevezzük "varjúfa" tele van varjakkal.
Igen, most lepődj meg, én szeretem a varju károgását is.
Az igazi ősz már mikor akár a vadlibák, vagy a vonuló darvak hangját hallom. Mindíg a gyermekkorom jut eszembe, hogy kint a kertben hallottam és néztem őket.
:)))))
Sőt, úgy tudom a varjú is.
Most néztem vissza, pontatlanul idéztem. Helyesen igy szól: A veréb is énekes madár, csak estin végzett!
Nekem is volt egy ilyen "felnőttkori" oktatóm, ő nem volt hivatásos tanár, és ha felmérőket javítás után kiosztott, mindig ezt mondta.
-Kedves Tacsi ez a felmérő három ponty.
-Kedves akárki, gratulálok ez tíz ponty....
És így tovább. Képzeld három éven át ezt a gügye humort hallgatni. Egyszer elment volna. Először még nevettünk is, de a végén már marhára untuk.
Igen, sajnos. Mi nem tudtuk annyira értékelni a humorát.
(gyerekek háztartás és munka mellett beülni az iskolapadba, hajnali kettőig tanulni a statisztikát stb. vizsgákon izgulni és ezt éveken keresztűl, hogy verebek lehessünk!:((( Most már csak mosolygok rajta.:)))
Jaj:(((((
Vannak ilyen "szellemes" tanárok.
Sajnos.
Madár, madárka.
A veréb is madár, csak az estin végzett!:)))
/Volt egy tanárunk, aki így becsült meg bennünket levelezőtagozatosokat../:((((
Ilona:))))))
A veréb nagyon élelmes kismadár. Ki eszi a részét mindenből.
Koldus és királyfi. Nem szó serint, de ez jutott eszembe.
Eredetileg egy kacsa is lett volna a képben, de mire beállítottam, "kiúszott" a felvételből:((((((
és hogy elférnek egymás mellett...