Nagyon jó szokás, tartsd meg minél tovább...
Mivel szereted a verseket, figyelmedbe ajánlom Pethes Mária költőnő indás társunk képeid, aki szinte minden képét saját verseinek idézeteivel ékesíti.
http://indafoto.hu/Pethes_Maria
üdv. Tacsi, most is szeretem Szabó Lörincz, Ady, szerelmes versei és nem csak. Egy sor, egy jó versből, vigasztal, bodoggá tesz, emlékeztet, jövőt mutat, nyugtat.stb.
Minden nap, olvasok egy-egy verset, nem tanulom meg, de ha olyan próblémával találkozom, bevillan és akkor kutatni kezdem, és újra olvasom.
Ilona: csodálatos lelkű nő vagy. Micsoda verseket ismersz.
Én is szeretem nagyon a verseket. Fiatal koromban rengeteget könyv nélkül megtanultam. Különösen a "szerelmes verseket" szerettem nagyon....
Tacsi, találtam a kilincsre egy szép ídézetet, már nekem szép. A régi zár, emlékeket zár, vagy kitár.
A szerző Dragoncat, a vers c. Kilincs
Utat végleg zárni kevés a kilincs,
oda kulcs kell és zár – s az ember szelektál –,
tudatunk mélyén kulccsal nem zárunk,
s az emlékek jórésze néha visszajár.
Amíg csak kilincs van, esély is van,
hogy út lehessen – ha nagyon kell – a múltból,
oldás, kérés, magyarázat, áldás,
kiáltás serkenjen feneketlen kútból.
Anna, nem igénylem, nekem így is nagyon megfelel....
Tacsi:...és ha csuf egy soproni kirándulása során olyan szakértelemmel, ahogy írta, meg is csinálná?...pompás darab lenne!...így viszont patinás!
Elő fogom keresni a hozzávaló kulcsot, olyan muris, hogy a buzgó szobafestő azt is befestette. Remélem megtalálom.
Jók biza.
:)))))
Ugye, néha jók a régi dolgok.
Tacsi, köszönöm, nagyon szeretem.
Valahogy így vagyok már én is, szinte minden képnek tudom a helyét.
Ismerős a zár, valóban ez az egy ami a Zsófi néniből megmaradt, amit meg a megszállottságról írtál, az is igaz, mert az idei útólsó kirándulásomnál, egy társam megjegyezte, hogy én mindent fotózok, ami igaz is volt, de minden kattintásnál tudtam, hogy ki fog örülni neki a gyűjteményébe....
Szia csuf!
1. Fütyülök a nyelvhelyességre és egyebekre....
2. Nem vagyok nyelvtanár
3. Ezen a záron már annyi festékréteg van, hogy ihaj. Mióta ezt a nénit ismertem (akitől vettem a lakást) állandóan festette ezt az ajtót zárastól, sőt, a kulcs is be van festve. Az is megvan, de kész röhej, egyik festő azt is befestette.
Nem hiszem,. hogy ezt le lehetne vakarni róla......
Annyira régies az ajtó, nagyon tetszik, imádom! Legközelebb lefotózom, bár valamelyik képen mintha látható lenne....
Üdv!
Én a helyedben leszerel(tet)ném, leolda(t)nám róla a festéket, szépen drótkoronggal megtisztít(at)anám az alkatrészeit, szépen összerek(at)nám némi kenőanyag használatával, majd hogy az eredeti állapota megmaradjon jöhet 2-3 réteg színtelen védőlakk, és mehet vissza a helyére, ugyanezt megtehetnéd az ellendarabbal és az eredeti vasalatokkal is - ha a kulcsa nincs meg, akkor egy jó lakatos készít hozzá :-)
Ps.: borzalmas nyelvhelyességmentes mondat lett :-)
Nem cseréltem le. Ez az egyetlen ajtó a mementója annak, hogy ez egy régimódi lakás volt, különben mindent lekopasztottam, kidobtam, csak ez az ajtó és a falak maradtak meg. Maga az ajtó nagyon mutatós, 9 kazettájú ablaküveg van benne, jó széles stb..... Ez és a boltívek mutatják, hogy ez kérem szépen egy műemlék lakás.....
Hú de régen láttam már ilyen zárat! Csodálom, hogy nem cserélted le felújításkor. Biztosan jól szuperál.