Köszönöm.

Nagyon hangulatos! :-)

Ha nézik a képeket egyáltalán.

Biztos tetszeni fog a lakóknak!

Ági, nem az én érdemem. Keresztanyám kutatta ki a családfánkat, mikor Édesapám a posta alkalmazottja lett. Akkor a zsidótörvény miatt igazolni kellett a származásokat. Akkor lett felkutatva évszázadokra visszamenőleg.

Köszönöm Zsazsa. Ezt megmutatom az ott lakóknak....

Nagyon hangulatos!! És szép!

Tacsi, milyen jó, hogy ezt te tudod. Sajnos én azt sem, hogy

honnan származott a családom. A faluban az egyetlen ilyen nevű ember volt a nagyapám. Senki rokonáról nem tudtunk, honnan került a faluba? Ki tudja... Közel 91 éve meghalt.

A poncichterek nagyon egyszerű, földműves emberek voltak....Most már a zömük gazdag (kivéve a mi családunkat, mert kb. 100 éve a család abbahagyta a szőlőművelést.

Akkor nem éppen Balkán, sőt.....

Ez egy tipikusan német ajkú településrésze volt Sopronnak. Itt is poncichterek (szőlőtermelők) éltek.

Nagyon érdekes dolgok ezek. Ezt a kis szűk utcát nézve nekem a Balkán jutott eszembe.

Az utca érdekessége (számomra) hogy ükapám ebben az utcában lakott az 1800-as évek közepén.

Az volt a lakcíme: Sopron 3. (Ugye, milyen vicces, hogy régen ilyen rövid címek voltak?)

Ez Sopron egyik legrégibb városnegyede, ráadásul ez a városrész nem kapott bombatámadást a második világháborúban. Bár a törökök végigdúlták, de az régen volt....

Igen, nagyon érdekes, ez biztosan nagyon régi épületsor.

Olyan érdekes, mert az egyes házak mintha külön-külön nyíló sikátorok lennének, messze levezet a dombról mindegyik udvar és még kanyarodik is.

Igen, azt hiszem én sem szívesen laknék itt, de határozottan van egy romantikája.

Kétségtelen. Azért is merészkedtem be....:)))))

Fotónak viszont jó hangulata van.

Köszönöm balmár. De azért itt lakni mégsem szeretnék. Annyira nyomasztóan keskeny a udvar, mint egy sikátor.

Nagyon hangulatos!!!