Na ez jó téma lenne kamunak, kár, hogy mostanában nem ér rá internetezni. Neki ez a legfájóbb dolog, hogy nálunk el lett kótyavetyélve minden erkölcsi tőke, amit csak elképzelni lehet. Sajnos kézzel vezérelt ország lettünk.

Persze.

Nemrég unokája (a Márton) írt egy kónyver a családról, ami bestseller lett.

Jelezd az illetékeseknek, hogy szülnapodra lepjenek meg vele.

(Bocsi)

Az alap-az alkotó elme.

Minden abból sarjadzik.

(A művelt vilagban jó a híre a magyar mérnöknek egyelőre, jó lenne nem elkótyavetyélni ezt az erkölcsi tőkét-úgy mint a nemzeti vagyon zömét.Ld. Öntöde, Russ-villa....)

Igen, igen, ezt a madzagos írását valóban ismerem.....Én is imádom a humorát, állítólag a való életben is jó humorú pasi volt.

Barométer készítés (by Karinthy) :

Végy egy darab deszkát !

Üss bele egy szöget, melyre spárga kerüljön és tedd ki az ablakba.

Máris megtudod milyen idő van, mert:

1.Nedves a spárga-esik az eső

2.Száraz madzag : napos, jó idő

3.Himbálódzik a spárga: szeles, viharos idő

Az író egyéb hasznos találmanyai közül megemlíteném neked pl. az ajtós fürdőkádat, kényelmes és/vagy elhïzott állampolgárok számára.(ismert kütyü-gyüjtő mániája és, hogy repült Zeppelinnel is, mert imádta a technikát Ifikorom kedvenc írója, aki humorban nem ismert tréfát.)

Az volt a lényeg, hogy milyen magas a Himalája, és nem véletlen, hogy alig tévedtek a lézeres méréshez képest. Az emberi elme hihetetlen dolgokra képes (pozitív és negatív irányba egyaránt). Én ezt csodálom a legjobban.

Nem furcsa, hogy megcsodálunk egy szép szobrot, festményt, fényképet, végig izgulunk egy filmet, könyvet, zenét hallgatunk, de a mérnöki találékonyságot teljesen természetesnek vesszük, vagyis szinte észre sem vesszük.

Nem rémlik, hogy ismerem Karinthy barométer találmányát, pedig azt gondoltam, hogy tőle már mindent ismerek:)

Elő vele, most aztán ne írd, hogy gyenge, mert az gyenge érv lesz.

A teaforraló nyilván "szabványfelszerelés" volt, irogatni i szerettek a lámák, igy már csak egy angol hőmérőt kellett adni mellé.Az is lehetséges, hogy soknak adták ki a feladatot és ezek aztán megcélozva a csúcsot, kúlónböző útvonalakon másztak fel a célba.Így az élelmes angoloknak csak azt az egyetlen szerzetest kellett kiválasztani, aki az adott szinteket a legkevesebb lépésszámmal teljesítette-ugyanis az valóban "toronyiránt" haladt-(gradiensfüggvény és ezt "használja" a viz is amikor lefelé folyik a hegyről ! )

Így a derék gyarmatosító még spórolt is, mert ennek az egynek fizetett, a többit me elzavarhatta zsolozsmázni.

Azt pedig, hogy az utat így nem ismerték ki, feloldották a serpák alkalmazásával, aminek szükségességét a praktikus britek már úgyis tudták !

Tehát ez akár indokolhatta is a lépésszámlálót, amit kombináltak a teásküblivel és hőmérővel és mellesleg a Himalája magasságát is megtudták.

Ma meg egy helikopterről ultrahanggal vagy lézeres távolságméróvel mérik meg és nem abajgatják a szerzetes urakat.

Apropos múszerek :

Karinthy új barométer találmányt is közölt - ismered-?

Hűha, ez most meghaladta a szellemi képességeimet.....

A filmet nézve (anno) én semmiben nem kételkedtem..

Oké, de gondolj bele az alábbiba:

Folyamatosan "toronyiránt" haladás esetén valóban csak össze kell adni a szintmérések adatait (egyre csökkenő forráspontok) és az utolsó és első mérés különbsége kiadja a hegy magasságát.A többi vizforralás akár el is hagyható, a lépésszámlálással együtt ! A víz forráspontja az ún. tenzió függvénnyel meghatározott módon változik, a víztükörre nehezedő levegőoszlop súlya határozza meg, mely felfelé haladva csökken és vele a forráspont is.

Az a szerzetes, aki nem felfelé hanem körbejár a hegyen megtehet ugyanannyi lépést, de nagyobb forráspontot mér és alacsonyabb hegyet "hoz ki" , jól megtréfálva az angol urakat !

franszoá: ha nem igaz, akkor a film készítői a felelősök, hogy ezt így elmesélték és előadták... számomra nagyon hihetően hangzott. Az angolok mindenre képesek voltak, ráadásul nagyon találékonyak is voltak.

Tetszik nekem ez a sztori az angol módszerről, de gyanítom, hogy kissé "jókais" !

Ha nem volt náluk óra, hanem a lépések számát rögzitették csupán akkor egy közelítőleges úthosszat kaphattak meg (az átlagos lépéshossz alapján) A szerzetesek nem biztos, hogy mind ugyanazon az úton mentek-lehet, hogy versengtek is, ki tud hamarabb felérni a lámakolostorokhoz.Az angol hadsereget nyilván érdekelte egy s más a Himalája, Lhassa stb. megközelítésével kapcsolatban és ha az angol katonaság "utánozza" a szerzeteseket (ha tudja) akkor lesz (lehet) adatuk arról, hogy fix lépésszám milyen magasságemelkedést eredményezhet.A titkos ösvények nyilván girbe-gurbák arrafelé és lassuló a tempó is.A konkrét útvonal igy nem volt rögzíthető, ahhoz legalábbis jeleket kellett volna hagyniuk a szerzeteseknek (vagy magot szórni, mint Jancsi-Juliskának)

A probléma tehát a hely és a magasság összerendelése körül van - bár az is igaz, hogy már ismerhette a vezérkar a legjobb útvonalat, mer ez csak kellő számu angol ( vagy indiai) font kérdése nyilván.

A mi Kőrösi Csománk tudná ezt tisztázni, hogy "bulvár"- e ez a story.

Hát a sinus és a cosinus tételt sem ma fedezték fel, avval pedig sok mindent ki lehet számolni

kamu, ha 61 nem is, de 14-nél biztos több. De vajon hol?

Listát sajnos nem kaptam.

Puffancs: egyszer egy rém izgalmas és elképesztően jó tudományos filmet láttam a Himalája méreteinek megállapításáról. Az 1800-as évek végén India angol gyarmat volt, akik nagyon féltek a kínaiaktól. Szerették volna megmérni a Himalája magasságát, és kitaláltak egy "észrevétlen" módszert. Szerzeteseket indítottak el, akiknek a papucsában egy lépésmérő volt, a csomagjukban pedig egy teafőző edény és hőmérő. Bizonyos időnként teát kellett főzniük és megmérni, hány fokon forrt fel a víz. Ezt és a lépésmérő adatát feljegyezték, így mérték fel a Himaláját. Mikor később, modern eszközökkel pontosítva lett, kiderült, hogy alig volt eltérés a szerzetetek mérése és a legmodernebb műszerek adatai között. Ilyen találékony az ember. .

Kösz a leírást, ezekszerint 1951.ben még 61 táblát ismertek

Van még belőle

Remélem, még találsz táblákat :-)

Valahol olvastam, hogy egyébként Sopron azért is különleges hely, mert az első polgári térképhivatal székhelye is volt. Elballagtam a szabadtéri térképészeti múzeumba, és egy csomó furábbnál furább szerkezetet alkalmaztak a magasság meghatározásához - ilyenből Budapesten maradt pár, de eddig rozsdás valaminek néztem őket :-)

Egyébként lenyűgöző, hogy egyszerű eszközökkel milyen pontosságra voltak képesek.

kamu: mivel mérnök nem vagyok, ezért a műszaki dolgokat csak ugatom, vagy inkább nyávogom. Hogy tudnám megítélni, hogy méretarányosan falazták-e be a GYSEV-es táblát? Sejtésem szerint nem, hisz mint fent mondottam, műszaki jelentősége ma már nincs ezeknek.



Te viszont fakultatív módon felvehetted volna ezt a tantárgyat a műegyetemen. Miért nem tetted?

Szia kamu: tudomásul kell venni, hogy nem nagy interjút készítettem az illető úrral, hanem csak telefonbeszélgetést, ráadásul éppen sietett valahová, de azért türelmesen válaszolt a kérdéseimre. A fenti kérdéseket én nem tettem fel, így nem is válaszolhatott rá. A II. világháború bombázásai sajnos rengeteg kárt tett a városban, ezen belül a történelmi belvárosban is. Nem csodálkozom, hogy a táblák fele megsemmisült.



Nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy nem tatarozzák ki a házból, vagy kőburkolattal elrejtik. Mit számít nekik egy ilyen lejtméreti tábla.

Annyit tudok, hogy mérnöki jelentősége ma már nincs, csakis műemléki jelentősége van, és mivel Sopron ebben nagyhatalom, még az ilyen ipari műtárgyakat is számon tartja. Hogy eredetileg miért tették fel, azt még nem tudom, de talán arra is fény derül.



kamu: én lennék a legjobban meglepve, ha további táblák kerülnének elő, de külön expedíciót nem tervezek a felderítésükre.

Szerintem még legalább annyi van , mint amennyit eddig felleltél.

Öreg, stabil házak falaiba építik be az ilyesmit, amikről várható, hogy évszázedokig állni fog, ill. évszázadok óta áll



Ne add fel!! Gondolatban Verled vagyonk Tacsi

Tiszteltetem a Dr. urat, de azon túlmenően, hogy vannak ilyen táblák, elmondhatta volna, hogy mi célból helyezték ki a táblákat, ha mérési pontok vannak rajta hol van az nyilvántartva? A vasútállomási tábla vajon kellő pontosan lett ismét kirakva, vagy csak úgy, ahogy a kőmíves gondolta?

Hány tábla meredt meg a bombázások után? a fele? Hol a tőbbi? ilyen táblát nem tataroznak ki! még akkor sem, ha a házat újra vakolják

Traxi köszönöm. Nem hiszem, tegnap Pocakkal felmentünk az Almhoz, ahol állítólag van még egy tábla, de már nincs meg. Kitatarozták a házból.



Ilona, Traxi nem ere célzott, hanem a blogon van egy fotós történetem. Itt elolvashatod, ha kedved van hozzá:

http://indafoto.blog.hu/2012/03/25/indafotos_sztorik_t...

Tacsi, gratulálok. Éreztem, hogy még találsz és nagyon örülök! Szerintem is találsz még.



Jó a történet is. Köszönöm!

Szerintem találsz még párat!

Olvastam sztoridat.