Csokonainak nem volt boldog a rövidke élete....Gyakran hasonlítom össze Schuberttel, valahogy hasonlóságot látok a két ifjú zseni sorsa között...
Mennyi szép remény lett semmivé korai haláluk miatt...
Valóban szomorú, de a képről ez ugrott be :) A tavaszban ott bujkál a szerelem csírája, kipattanó rügy, majd sajnos az elvirágzás, a csalódás keserű élménye :(
Csokonai: A reményhez:))))
Szép és szomorú vers....
"Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt."
Köszönöm.
Nagyon szépek!
Köszönöm:)))
Szép pár ! :-)