Köszönöm a meghívást, betettem...
Várom a fotót más gyümölcsös képeiddel együtt a http://indafoto.hu/gyujtemenyek/gyumolcsok_1
Hozzászólás folytatása:
A színdarabot többször is előadtuk meglehetős sikerrel. Nézőink a ház lakói, szülők rokonok, barátok, ismerősök voltak, akiknek ülő alkalmatosságot kellett magukkal hozni. Az előadás a kerti ház „színpadán” zajlott, a nézők a ház előtti parkrészen foglaltak helyet. Mellékelek egy 1962-ben készült amatőr felvételt, ahol egy kicsit lehet látni ebből a házból. Egyszóval ez is áldozatul esett a nekem egyáltalán nem tetsző városrendezésnek. Az a rész azóta is a város egyik legsivárabb helye.
Maria Tarcsai fényképe.
Még egy hozzászólás: a külső várfalnak a Vitnyédi és Várfal utca közötti szakasza volt a valahol megemlített Újteleki utca 14. számú házhoz tartozó kert hátsó fala. A képeket a facebookra is feltettem, és ott mellékeltem hozzá egy 1962-ben készült amatőr felvételt a kerti házról (itt az indafotón nincs fent) ezzel a megjegyzéssel:
A várfalnak ezen a részén (a kihajló faágnál) volt a kertben egy kerti ház, ami azért más volt, mint a megszokott nyári lakok. Kőből épült, földszintjén kétoldalt oszlopokkal, széles lépcsőfeljáróval, nyitott, szinte színpadszerűen kialakított nyitott teremmel, jobbról-balról pici fülkékkel, jobboldalt kőből épült csigalépcsős feljáróval. Emelete egyetlen nagy teremből állt, mind a négy irányba kilátást kínáló hatalmas ablakokkal, fa padlóval. Innen szintén csigalépcsőn lehetett a kovácsoltvas korláttal körülvett tetőre jutni. Véleményem szerint maga az a házikó is műemlék lehetett, talán klasszicizáló stílusban épült. Legalább olyan szép volt, mint a Bányászmúzeum nyitott pavilonja, és talán a rendeltetése is hasonló volt.
Rendesen ki is használtuk színdarabok előadására. Mi, a ház gyermekei például a Hamupipőkét adtuk elő komoly, kölcsönzött jelmezekkel (az Újteleki u. 6. átjáró házban lakott egy hölgy, akinek az ehhez szükséges összes korhű gyermekjelmeze megvolt és nekünk ingyen kölcsönadta). A színdarabot többször is előadtuk meglehetős sikerrel. Nézőink a ház lakói, szülők rokonok, barátok, ismerősök voltak, akiknek ülő alka
Franszoá: fákat igen nehéz ám fotózni, minél nagyobb, annál nehezebb. Akkor már jobb, ha az mber kiragad egy részletet belőle. Ettől függetlenül, ha nem is név szerint, de nekem sok-sok különféle fákről készült felvételem is van itt: http://indafoto.hu/tacsifoto/fak
A soproni lőverek ("Villa Luer") legendás fája.
De jó, hogy megörökítetted !
Kellene egy album külön a nevezetes fákról Sopronban (mamutfenyők a Najhófban,- Zettl-villa kertjében, libanoni cédrus a Széchenyi-téren stb.-most nem a Botanikus kertre gondolok ! Egy kiváló anyag : SOPSZEM 1985/1- Majer Antal: "Sopron faóriásai" )